A világnap alkalmából az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) kiadott egy tájékoztató-füzetet, amelyből kiderül, hogy bár az éhezés elleni harc több évtizeden keresztül sikeres volt, ismét nőni kezdett az éhezők száma.
A kiadványban arra is felhívják a figyelmet, hogy az élelmezésbiztonság napjainkban már nem csupán a megfelelő mennyiségű táplálékról, hanem a minőségéről is szól. Az egészségtelen táplálkozás vált a megbetegedések és elhalálozások vezető okává. Emiatt fontos, hogy az egészséges és fenntartható étrendet mindenki számára elérhetővé és hozzáférhetővé tegyük. Már csekély mértékű éhezés is – nem beszélve a súlyos állapotról – jelentősen növeli a táplálkozási eredetű problémák valószínűségét. Minden harmadik ember szenved ezek valamilyen formájától, legyen az vitaminhiány, alulnövekedés, elégtelen testsúly, vagy éppen túlsúly és elhízás.
Az elmúlt évtizedekben a globalizáció, a városiasodás és a jövedelmek emelkedése drámaian megváltoztatta az étkezési szokásokat. A szezonális, főként növényi alapú és rostban gazdag étrend helyét a kalóriadús étrend vette át, ami tele van finomított keményítővel, cukorral, sóval, feldolgozott élelmiszerekkel és hússal. Az emberek kevesebb időt töltenek otthon főzéssel, főleg a városban élők, ehelyett boltokban, gyorséttermekben és utcai vagy elviteles kifőzdékben kapható ételeket fogyasztanak. A világ nagy részén hatalmas kihívás a megfelelően kiegyensúlyozott táplálkozás, különösen az alacsony jövedelműek, a kistermelők vagy valamilyen válság sújtotta családok számára. Egyes emberek pusztán lakóhelyük adottságai miatt nem jutnak friss és tápláló élelemhez. Az élelmiszertermelés, -ellátás és -fogyasztás jelenlegi módja megérett a változásra – hangsúlyozza a FAO. Az élelmiszerellátó rendszerek nagy hozamú haszonnövényekre rendezkedtek be. Táplálkozásra gyakorolt hatásain túl az intenzív növénytermesztés – a klímaváltozással együtt – hozzájárul a biológiai sokféleség eltűnéséhez. Alig kilenc növényfaj adja a teljes növénytermesztés 66 százalékát, pedig történelem során 6 ezernél is többet termesztett az emberiség.
Fél évszázaddal ezelőtt a népességrobbanás miatti aggodalom vezetett a „zöld forradalomhoz”, vagyis a mezőgazdasági termelés és élelmiszerelosztás gyors növekedéséhez, amelynek köszönhetően több milliárd ember menekült meg az éhhaláltól. De ez idővel olyan mezőgazdasági megoldások elterjedéséhez vezetett, amelyek negatív hatással voltak természeti erőforrásainkra (talaj, víz, erdők, levegő, éghajlat).
A világ országai 2015-ben elkötelezték magukat 17 fenntartható fejlődési cél (SDG) végrehajtása mellett, hogy leszámoljanak a szegénységgel és az éhezéssel, megóvják a bolygót, és mindenki számára elérhetővé tegyék a jólétet. Az éhezésre vonatkozó kettes számú cél nemcsak annak felszámolását irányozza elő, hanem a tápláló élelmiszerekhez való hozzáférés javítását és a fenntartható mezőgazdasági módszerek terjesztését is. A WHO-val és más ENSZ szervezetekkel együttműködve a FAO gondoskodik a táplálkozásról szóló cselekvési évtized (2016–2025) megvalósításáról. Az ENSZ közgyűlése azért szavazta meg ezt a célt, hogy bátorítsa és támogassa a világ országait az éhezés felszámolásában és a táplálkozás javítását célzó intézkedések meghozatalában.
Brazília, Ecuador és Olaszország voltak az elsők, amelyek erre vonatkozó tervet dolgoztak ki. Mások az egészséges táplálkozást elősegítő szakpolitikai döntések meghozatalát szorgalmazó cselekvési hálózatok élére álltak.
A FAO szerint a kormányok sokféleképpen bekapcsolódhatnak az éhezés felszámolását, a táplálkozás javítását és az élelmiszerellátó rendszerek átalakítását célzó törekvésekbe a táplálkozási problémák kiváltó okainak kezelésével. Ezek közé tartozik a változatos és tápanyagban gazdag ételek elérhetőségének javítása a helyi táplálkozási ajánlások és szabványok frissítésével és megvalósításával, a táplálkozási szempontokat is figyelembe vevő szakpolitika és programok kidolgozása, valamint az ezeket támogató törvényi keretek erősítése. Fontos a szektorok együttműködése az élelmezési és az agrárpolitika javítása érdekében. Ehhez hozzájárulhatnak az iskolaétkeztetési programok, a rászorulóknak juttatott élelmiszersegélyek, az élelmiszermarketing és -címkézés szabályozása, illetve a szabványok.
Az élelmiszertermelésben is megoldásokat kell keresni a helytelen és egyoldalú táplálkozás visszaszorítására, azonkívül az alapvető termények esetében a táplálkozási aspektusra és a sokféleségre kell helyezni a hangsúlyt a minél nagyobb hozamok elérése helyett. A FAO szerint nyomon kell követni és növelni a mezőgazdaság biodiverzitását.
Nemcsak a kormányoknak, hanem a magánszektornak is hatalmas a befolyása az elérhető és az egészséges étrendre, valamint az élelmiszerellátó rendszerekre. Az élelmiszerelőállító és -kereskedő cégeknek számtalan lehetősége van az ételek és italok minőségének, a rajtuk található információknak és értékesítésük javítására. A FAO e téren négy dolgot emel ki: egyrészt az élelmiszerek elérhetőségét és változatosságát, illetve minél jobb minőség biztosítását a zsírok, a transzzsírok, a hozzáadott só és cukor mennyiségének csökkentésével. Másodszor, kerülni kell a magas zsír-, cukor- és sótartalmú élelmiszerek reklámozását és promócióját, különösen a gyermekek és fiatalok körében. Harmadrészt fontos a vásárló számára releváns információk könnyen érthető formában való feltüntetése a csomagoláson, kerülve az olyan kifejezéseket, amelyek félrevezethetik a fogyasztókat a termék tápértékével kapcsolatban. Negyedrészt pedig fontos, hogy a táplálkozás és az élelmiszerbiztonság javítása az élelmiszerlánc elsődleges prioritása legyen.
„Táplálékunkat a mezőgazdaságban, halászatban és erdőgazdálkodásban dolgozó nőknek és férfiaknak köszönhetjük. Ők felelősek természeti erőforrásainkért is, és befolyásolják az élelmiszerellátás fenntarthatóságát és sokféleségét is” – hívja fel a figyelmet a FAO. Bár mintegy 30 ezer ehető növényfajt ismerünk, csupán 200-at termesztünk közülük, és alig nyolc haszonnövény – árpa, cirok, bab, burgonya, búza, földimogyoró, kukorica, rizs – biztosítja az emberiség napi kalóriabevitelének felét.
A hal kiváló fehérje-, vitamin- és ásványianyag-forrás, tele többszörösen telítetlen omega-3-zsírsavval, ami másban nem található meg hasonló mennyiségben. Az éghajlatváltozás miatt fenntarthatóan és hatékonyan kell használni a természeti erőforrásokat, és többet kell termelni – ugyanannyi föld és víz felhasználásával. Csökkenteni kell az élelmiszerpazarlást és -veszteséget, továbbá ahol csak lehetséges, érdemes feldolgozni vagy helyes tárolással megőrizni a terményt.
A fogyasztók szerepét sem szabad elhanyagolni, mert „mindennapi döntéseink fontos szerepet játszanak saját és családunk étkezésében”. Fogyasszunk több gyümölcsöt, zöldséget, hüvelyest, olajos magvakat és teljes kiőrlésű termékeket, és kevesebbet olyan élelmiszerekből, amelyek előállítása jelentősen terheli a természeti erőforrásokat. Ne igyunk és együnk finomított cukorban, telített zsírokban és sóban gazdag termékeket. Gondoljunk ételeink ökológiai lábnyomára!