„Évente általában egy, legfeljebb kettő kiadványt adunk ki, ez azonban egy kivételes alkalom, hiszen a múzeum történetében először mutathatunk be egyszerre négy kötetet” – mondta büszkén Estók János, az idén 123 éves intézmény főigazgatója könyvbemutató rendezvényükön. Szavai szerint, noha ezek műfajukban eltérnek, több szempontból is összekapcsolhatók – a többi közt gazdaság-, illetve gazdálkodástörténeti szempontból.
A most megjelent kiadványok közül – a teljesség igénye nélkül – kettőt emelünk ki cikkünkben. Egyrészről felhívjuk olvasóink figyelmét az „Agrárvilág vonzásában – válogatás Szabad György gazdaság- és társadalomtörténeti munkáiból” című kötetre, amely Melkovics Tamás történész szerkesztésében készült el.
A szakember a Széchényi-díjas történész munkásságát méltatva úgy fogalmazott: noha Szabad György kimagasló színvonalon foglalkozott gazdaság-, társadalom- és politikatörténettel, az agrártörténeti kutatómunka volt számára az, amelyhez a legtöbb személyes szál fűzte, s amely területtel már kisiskolás korában is foglalkozott.
A kötet tizenhat értekezést tartalmaz, méghozzá öt egységbe rendezve, a 19. századot felölelve.
s nem kevésbé ajánlott a jobbágyfelszabadítás társadalmi szerkezetre gyakorolt hatásairól értekező írás sem, amely a „Tőkés gazdaság, polgári társadalom” elnevezésű fejezetben kapott helyet.
A könyvbemutatónak helyet adott helyiség felett található a Magyar Mezőgazdasági Múzeum és Könyvtár ez év júniusában megújult, a 19-20. század vadászatát bemutató állandó kiállítása. E tárlat fontos darabjait foglalja össze és mutatja be Sánta Ákos „Vadászfegyverek” című kiadványa, ami a múzeum tárgykatalógusainak negyedik kötete is egyben. A könyvet Németh Balázs hadtörténész mutatta be, aki mindenekelőtt azt hangsúlyozta,
Ez a kiadvány pedig éppen ilyen; a múzeum fegyvertárának darabjain keresztül ad hiánypótlóan részletes fegyver- és vadászattörténeti áttekintést.
A szakember a könyv tartalmát ismertetve beszélt a keréklakatos fegyverekről, amelyek a korábbi típusokhoz képest jóval modernebbnek számítottak, következésképp igencsak bonyolult szerkezetek voltak, így például a javíttatásuk is körülményes volt. Az annak idején Zrínyi Miklós által is használt fegyverfajtából szép példányok akadnak a múzeum gyűjteményében, csakúgy, mint a későbbi típusokból is. A kötet ugyanakkor arra is rámutat, hogy a mai vadászok többségének fegyverei mennyire hasonlóak azokhoz a típusokhoz, amelyek a 19. század végén voltak használatosak. „Füst nélküli lőpor, ismétlő- és hátultöltős rendszer; ezek az ismérvek jellemzőek a napjainkban ismert vadászfegyverek esetében is” – tette hozzá a hadtörténész.
E két kiadványon kívül kezükbe vehetik az olvasók a most megjelent „Uradalmak, földbirtokosok és birtokforgalom a Dél-Dunántúlon a 19. században” című kötetet, illetve a „Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei” sorozat legújabb kiadványát is.