Mint köszöntőjében Christoph Hofmann, a cég növényvédelmi üzletág vezetője elmondta, az eseménnyel nem titkolt céljuk, széleskörű párbeszéd kialakítása mellett a konkrét feladatok megfogalmazása. Így az előadásokon belül igyekeztek a jogszabály alkotásra és a digitalizációra fókuszálni. A szakember kiemelte, a fenntarthatóság nem lehet öncélú, a termelők gazdaságilag megvalósítható javaslatokat várnak.
Brüsszelben sok esetben olyan döntések születnek, melyek a gazdák felé megvalósíthatatlan elvárásokat támasztanak.
A nyugati, jóléti társadalom már annyira „környezettudatos”, hogy miközben saját gazdáit gúzsba köti, harmadik országokból – ki tudja miként előállított – élelmiszereket fogyaszt.
Az egyre bonyolultabb szabályzói környezetet emelte ki Thomas Narbeshuber is. A BASF Hungária Kft. ügyvezetője elmondta, fontos a fenntarthatóság, de elsődleges, hogy mit adunk át a jövő generációjának. Az osztrák választást említette, ahol a 30 év alatti szavazók a zöldek mellett tették le a voksukat.
A fenntarthatóság azonban nem csak ökológiai, hanem gazdasági és társadalmi kérdéssé is vált. A szakember véleménye szerint, amíg az európai fogyasztók jövedelmüknek csak 20-22 százalékát fordítják élelmiszer vásárlására, nem lesz becsülete az ágazatnak.
Az agrártársadalmon belül már kialakult a párbeszéd, sok megoldás is született, ám a döntések legtöbbször kívül, politikai oldalon születnek.
youtube://v/xLcbtV6uk3Q