Ez négy százalékos csökkenésnek felel meg, és főleg abból adódik, hogy a vásárlók nem adtak hozzá bizonyos extrákat a rendelésükhöz, például lemondtak a plusz sült krumpliról, vagy a desszertekről.
A kapott értékek ezen felül átlagok, vagyis bizonyos emberek nagyobb mértékben igyekeztek megtartóztatni magukat, másokra viszont egyáltalán nem hatott a kalóriatáblázat – állítja a tanulmány társszerzője Joshua Petimar. A Harvard’s School of Public Health munkatársa: az erősebb hatás csak rövidebb távon érvényesül, míg hosszabb távon csak nagyon kis eredménnyel járt a lépés.
A kalóriatáblázatok nyilvánossá tétele egy lépés az elhízás elleni küzdelemben, amely egyre aggasztóbb mértéket ölt a fejlett világban, és Magyarországon is kirívó közegészségügyi probléma. Az egészséges étrendbe ugyan néha belefér a gyorséttermi koszt is, ám a legjobb valóban az, ha mérsékeljük a cukor, a só és a zsír bevitelét, és lehetőleg minél több teljes kiőrlésű gabonát, zöldséget és gyümölcsöt fogyasztunk.