„Az értékesítési csatornák felkutatása, kapcsolatok felvétele a felvásárlási központokkal és a gazdák ezzel kapcsolatos tájékoztatása szerepel a programban. Tanácsot adunk a termeléssel, a feldolgozással és az értékesítéssel kapcsolatban” – nyilatkozta Patasi Ilona.
„Fontosnak tartjuk a gazdák és a vidéki lakosság által megfogalmazott kérdések összegyűjtését, valamint ezen kérdések megfelelő intézményekhez és szakmai szervezetekhez való továbbítását a program keretében.További lényeges eleme az FP-nek a termeléshez, a feldolgozáshoz és az értékesítéshez szükséges szakhatósági engedélyeztetés elősegítése. Szintén fontosnak tartjuk, hogy segítséget nyújtsunk a gazdálkodóknak a támogatási kérelem térinformatikai (GSAA) megrajzolásánál, valamint a hozzá tartozó nyomtatványok kitöltésében” – sorolta céljaikat Suba Viktória, a lévai régió falugazdásza-tanácsadója.
A Lévai a Szlovák Köztársaság legnagyobb járása, az ország legtermékenyebb mezőgazdasági területei itt találhatók. A járás legnagyobb része mezőgazdasági terület, a művelt földek mérete megközelíti a 113 ezer hektárt. Az erdőterületek kiterjedése 29 ezer hektár, a réteké mintegy 6,6 ezer hektár. Összességében tehát a mezőgazdasági földterületek aránya 71,8 százalék a járásban, az erdőterületeké pedig 19,1 százalék.
„A járás fő növénykultúrái az őszi és a tavaszi búza, a tavaszi árpa, továbbá a szemesnek termesztett kukorica, a takarmánykukorica, a vetőmag-hasznosítású kukorica, a repce, a napraforgó, a cukorrépa, továbba a szója, a szőlő, a burgonya és a borsó. A lakosság foglalkoztatottsága az ágazatban lényeges eltérést mutat az országos átlagtól. A Lévai járás gazdaságilag aktív népességének 8,5 százaléka az agráriumban dolgozik, miközben az országos átlag csak 4,3 százalék körül van. A járás gazdaságilag aktív lakosságának 50,3 százalék munkás, ebben az esetben az országos átlag 45,4 százalék. A járás gazdaságában a Léván és Garamtolmácson összpontosuló gépipari, energetikaiipari – mohi atomerőmű –, textilipari és élelmiszeripari üzemek a meghatározóak.
– mondta Suba Viktória.
A régiós falugazdász ezen kívül rámutatott arra, hogy a turisztikai infrastruktúra hiányosságai miatt még sem a borturizmus, sem a vidéki turizmus nem tudott meghatározóvá válni. Hasonlóan sok a pótolnivaló a feldolgozóiparban, mindenekelőtt a zöldség- és a gyümölcsfeldolgozó üzemek hiánya aggasztó. A termelők legnagyobb gondja, hogy a megtermett gyümölcsöt és zöldséget nehezen tudják értékesíteni, és probléma számukra a termények tárolása, elfogadható áron való értékesítése és feldolgozása. Kedvezőtlennek tartják továbbá az agrárpiacot, mert csak komoly terméshozamokkal lehetett nyereséget elérni.
 Az Agrárminisztérium kapcsolatrendszerében lévő külhoni magyar gazdák programjairól a www.hatartalangazda.kormany.hu honlap tájékoztat. |
Suba Viktória kiemelte, hogy falugazdászként elsősorban adminisztrációs munkával tudja segíteni a gazdákat. Mivel az ő családja is mezőgazdasággal foglalkozik, közvetlen tapasztalatai vannak a gazdákat érintő, a termesztéssel, állattartással vagy értékesítéssel kapcsolatos problémákról, amelyek egy részét együttműködéssel és hatékony összefogással meg lehet oldani.
