0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 28.

Tengerentúli veszedelem a homokterületeken

A Magyar Mezőgazdaság hetilap novemberi Zöld Mező rovatában számos érdekes cikkel készülünk. A többi közt foglalkozunk az észak-amerikai homoki prérifűvel is, amely évekkel ezelőtt gyökeret vert hazánkban is, azóta pedig agresszív módon, rendkívül gyors ütemben hódít egyre nagyobb teret magának.

Három esztendővel ezelőtt, az őszbe borult kiskunsági tájat járva új növényfajra leltek a természetvédelmi szakemberek, akik ekkor még nem sejtették: egy, az őshonos fajokra komoly veszélyt jelentő, tengerentúlról származó növény vert gyökeret hazánkban. Mikor az új faj a következő nyáron virágba borult, Aradi Eszter, a KNPI botanikus szakreferense feltételezte, a homoki prérifű kerülhetett be valahogy a mésztelen és meszes homokterületekre. „Félelme” nem sokkal később beigazolódott: a szintén botanikus Pál Róbert, aki jelenleg az amerikai egyesült államokbéli Montanai Egyetem biológushallgatóit oktatja, megerősítette felvetését.

Emberi tevékenység áll a háttérben

„Úgy gondolom, a faj már korábban – körülbelül tíz esztendeje – kerülhetett Magyarországra, vétlen emberi tevékenység következményeként” – magyarázta lapunknak Aradi Eszter, akinek szavai szerint a homoki prérifű több évig tartó alkalmazkodási időszakot követően kezdhetett robbanásszerűen terjeszkedni. Főleg Kiskunhalas térségében, ugyanakkor Debrecen és Kecskemét közelében is nagy állományokban van jelen a faj, jellemzően a zavartabb növényzettel borított, gyomosabb élőhelyeken, leggyakrabban erdőket és gyepeket átszelő földutakon, tárcsázott tűzpásztákon.

A szakembertől megtudtam, a növény viszonylag későn, a májusi időszakban kezd hajtani, s július-augusztus környékén borul virágba. Amikor az őshonos gyep már kiégett, a homoki prérifű még javában zöldell: akár 30-50 virágzó hajtást is fejleszt, a hazai fajokkal ellentétben azonban virágzatai nem feltétlen bomlanak ki a levélhüvelyből.

„A leveleik tövén körülbelül fél centiméter hosszú, sűrű fehér szőrkoszorú található, ami szinte világít” – válaszolta a botanikus szakreferens arra a kérdésre, hogy ismerhető fel legkönnyebben a növény.

Ellenálló képessége rendkívüli

Ugyanakkor hiába észrevehető a faj, a terjeszkedése egyelőre megállíthatatlannak tűnik. A gazdálkodók tapasztalati például azt mutatják, a jószágok a homoki prérifüvet nemhogy nem legelik, még szénába jutva sem nyúlnak hozzá, és nincs ez másképp a vadon élő állatok esetében sem. A lapunknak nyilatkozott szakember elmondta, többféleképpen próbálták eddig irtani a növényt, de hathatós eredményre egyik módszer sem vezetett.

„A faj kimagasló kolonizációs képességgel rendelkezik, így ahol jelen van, ott magbankot is képez. Következésképp, ha az irtás során esetleg más növényeket is elpusztítunk, a nyílt felszínen a homoki prérifű jelenik meg helyettük is”

– részletezte a vegyszeres kezelés veszélyeit, illetve azt is elárulta, a növények földből történő kihúzása sem bizonyult eredményesnek. Elmondása szerint az sem könnyíti meg a helyzetet, hogy a fertőzött területek javarészt nem állami, illetve nemzeti parki, hanem magánkézben lévő ingatlanokon találhatók, így lehetetlen tartani a lépést a terjedéssel.

A teljes cikket a Magyar Mezőgazdaság hetilap Zöld Mező rovatában olvashatják

 

Forrás: Magyar Mezőgazdaság