0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 28.

Hubbell, a kiváló húsgalambfajta

A hubbell fajtát az 1910-es években az Amerikai Egyesült Államok Kalifornia államában tenyésztették ki a gazdasági típusú (haszontípusú) king fajtából, a texán és mondén fajták felhasználásával. A hubbell fajta elnevezését a kitenyésztőjéről kapta. A hubbell 1983-ban érkezett Európába, és nagyon gyorsan elterjedt az iparszerű húsgalambtenyésztő gazdaságokban.

Egyrészt kiszorította onnan a korábban használt fajtákat, másrészt a tenyésztők keresztezési partnerként használták fel a meglévő állományok javítására. Kezdetben elsősorban fehér színben tenyésztették, manapság azonban találhatunk színes (recesszív vörös, fekete, ezüst), sőt autoszex állományokat is.

Genetikailag a legegységesebbnek a fehér színváltozat tekinthető, a fehér tollszín az ehhez kapcsolódó világos bőrszín miatt előnyös a piacképesség szempontjából.

A fajta általános jellemzői a nyugodt karakter, a kellően (de nem túlságosan) nagy test, az intenzív fejlődési erély, az erőteljes fiókanevelés, a kitűnő szaporodó- és nevelőképesség, a fiókák telt alkata és a kiváló húsformák, elsősorban a mellizom kivételes fejlettsége, ami miatt a fajtát gyakran duplamellűnek is nevezik. Más húsgalambfajtákhoz viszonyítva mintegy 10-15%-kal nagyobb a mellhús aránya. A felnőtt egyedek élőtömege 650-800 gramm, vagyis nem tartozik a legnagyobb súlyú húsgalambok közé, ami az életfenntartó takarmányigény alacsonyabb volta miatt előnyös. Évente költőpáronként 15-17 fiókát nevel fel. Vágási kihozataluk 70-72% körüli.

Egy kilogramm élőtömegére legkevesebb 0,5-0,8 légköbmétert, vagy egy négyzetméterre 0,4-0,5 kilogramm élőtömeget számítsunk. A húsgalambok elviselik a szélsőséges hőmérsékleti értékeket, de a 15-17 °C-os dúchőmérséklet az optimális. (A minimális és maximális értékek 5 és 28 °C között fogadhatók el.)

Az évente kieső tenyészgalambok pótlására a tenyészállomány 8-10%-a szükséges, a növendékgalambok 6-7 hónapos korukra válnak tenyészéretté.

Írásunk Dr. Zsolnay Miklósnak a Kistermelők Lapjában megjelenő részletes cikke alapján készült.

Forrás: Magyar Mezőgazdaság