0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 28.

Újjászülető vidék

Ezen a címen rendeztek konferenciát 2020. január 17-én, a Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Karán, melyen Generációváltás az agráriumban címmel előadást tartott dr. Szinay Attila, az Agrárminisztérium közigazgatási államtitkára. Előadásában rámutatott arra, hogy a mezőgazdaság stratégiai szerepet tölt be nemzetgazdaságunkban.

A természeti erőforrások, amelyek közé a termőföldet, az erdőt és a bányakincseket soroljuk, a magyar nemzeti vagyonnak 35 százalékát jelentik. A termőföld és az erdő ennek 75 százalékát teszi ki, ez tehát a teljes vagyonnak mintegy 26 százaléka. Viszont figyelembe kell vennünk azt a fontos tényt is, hogy a nemzeti vagyon nagyobbik része – mint például a működő tőke vagy az épületvagyon – lényegében korlátozás nélkül gyarapítható, addig a termőföldre ez nem igaz.

Jelenleg hazánkban a termőterület nagysága 7,5 millió hektár, ebből mezőgazdasági terület 5,5 millió, a többin pedig erdőgazdálkodás folyik. A legtöbb mezőgazdasági terület, azaz 4,5 millió hektár szántó művelési ágba tartozik. Közel 4 millió önálló helyrajzi számú földrészletre oszlik hazánk mezőgazdasági termőterülete és az erdők, s ebből 6 millió hektár 2,8 millió magánszemély tulajdonát képezi. Így ma egy átlagos magyar különálló helyrajzi számmal rendelkező földrészlet 2,2 hektár nagyságú.

Kettősség mutatkozik a birtokszerkezetben: egyrészt kevés számú a nagy területtel rendelkező nagyüzem, és olykor az életképesség küszöbén egyensúlyozó kisebb méretű, gyakorta a családtagok közvetlen munkavégzésén alapuló kisgazdaság a jellemző. A középbirtokok hiányoznak a hazai birtokszerkezetből.

Az utóbbi években növekszik az agrár-felsőoktatásban résztvevő hallgatók száma. Ez azt jelenti, hogy

évente mintegy 1200-1300 frissdiplomás hagyja el az egyetemeket, főiskolákat. Jellemző rájuk, hogy magas arányban helyezkednek el végzettségük szerint, s általában azok maradnak nagyobb eséllyel az ágazatban, akiknek szülei is agrárvégzettséggel rendelkeznek,

vagy pedig családjuknak már mezőgazdasági tevékenységet folytató vállalkozása van. A szakképezésben is évente mintegy 2600-2700 diák szerez képesítést, ők is magas százalékban dolgoznak a mezőgazdaságban. Ma jellemzően a nagyobb méretű árutermelő üzemek azok, ahol a fiatal vezetők aránya dinamikusan növekszik.

Hazánkban a termőföld ára évről évre folyamatosan és nagymértékben, átlagosan 10 százalékkal növekszik. Viszont a gazdát cserélő földterület 2013 óta csökken, illetve stagnál. Ez alól csak a 2016-os év volt kivétel, amikor a „Földet a gazdáknak” programnak köszönhetően az értékesített termőföld mennyisége lényegesen megnövekedett. 290 ezer hektárt hirdettek meg a program keretében, s ebből 185 ezer, azaz mintegy 70 százalék el is kelt. Közülük a fiatal gazdák átlagosan 41 hektár termőföldet vásároltak. Fontos megjegyeznünk, hogy napjainkban a gazdálkodóknál a generációváltás egyre sürgetőbb, miközben a fiatalabb generáció egyre gyakrabban szembesül a bérelhető vagy megvásárolható termőföld hiányával. Napjainkban a fiatal gazdák igen előnyös hitelhez juthatnak, a bankok a hitelbírálat során többek közt a munkatapasztalatokat, a menedzsment-ismereteket, a vállalkozás szerződéses kapcsolatait, az integrációban való részvételt veszik figyelembe. Az Agrár Széchenyi Kártya (ASZK) hitel egy kedvezményes feltételrendszerű, szabad-felhasználású, állami kamat- és kezességi díjtámogatásban részesített folyószámlahitel, mely komoly segítséget nyújt a mezőgazdasági vállalkozóknak. Fontos megemlíteni, hogy az összes ASZK hitel 24,1 százalékát, azaz 25,1 milliárd forintot a 40 év alatti ASZK hitelfelvevők vették fel. E csoport 40 százaléka szántóföldi növénytermesztő. A legutóbbi NAIK AKI generációváltást kutató felmérés szerint a 10 megemlített gátlótényező között a negyedik a hitelhez jutás, mely a generációváltást nehezíti.

Forrás: Magyar Mezőgazdaság