Mi lehetne jobb hely szombat délelőtt, mint a piac?- kezdte a nagykőrösi piaccsarnokban tartott sajtótájékoztatóját Nagy István agrárminiszter. Jó helyre került a forrás, tette hozzá, utalva a nagykőrösi létesítmény építésére elnyert pályázati összegre. A kormánynak a „minden magyar településen legyen termelői piac!” elhatározásához kapcsolódóan, 2012-ben jogszabályi keretekkel meghatározták a termelői piac fogalmát, emlékeztetett a tárcavezető. Erre azért volt szükség, hogy
A termelői piacok építésére szánt 6,3 milliárd forintra 297 pályázat érkezett, köztük a nagykőrösieké. Az ország legvirágosabb városa a piaccsarnok építésére 50, annak környezetének kialakítására és az úthálózat megújítására további 600 millió forintot kapott. A piaccsarnok olyan jól sikerült, hogy 2019-ben az Év háza pályázaton középület kategóriában I. díjat nyert.
A termelői piacok aranykorát éljük, mondta a tárcavezető, a kormány támogatásainak köszönhetően a helyi termelői piacok száma 2012 és 2019 között a két és félszeresére, 117-ről 298-ra nőtt, ezzel együtt a művelt kertek száma, és az onnan kikerülő termékek mennyisége is.
A közösségalkotásban is jelentős a termelői piacok szerepe, tette hozzá. A helyben történő értékesítés során megvalósul a vásárló és a termelő közvetlen kapcsolata, bizalom és biztonság kíséri az árut a termőföldtől az asztalig
A tanyán élőknek ma már a fele városokból költözött ki, ott termelnek sokszor különleges, ritka, újra fölfedezett zöldség és gyümölcsfajokat és fajtákat és készítenek azokból különleges kézműves termékeket, amelyeknek köszönhető, hogy a magyar gasztronómiában is érezhető megújulás, olyan alapanyagokhoz jutnak hozzá ugyanis a szakácsok, amelyeket eddig nem láthattak a hazai piacokon.
annak köszönhetően az ökológiai módszerekkel művelt területek nagysága 2010-2018 között 64 százalékkal nőtt, ma 3229 az ily módon gazdálkodók száma mondta Nagy István.
