Jelen cikk A Mi Erdőnk 2020/1-es számában, februárban jelent meg (a szerk.).
A Győri Erdészet legnagyobb erdőtömbjei a Szigetközben (2800 ha), valamint a Győrtől keletre húzódó gönyűi homokvidéken (3000 ha) terülnek el; a várostól délnyugatra pedig kisebb-nagyobb erdőtömbökkel találkozhatunk. A Szigetközben az ártéri puhafás (nyáras, fűzes) erdőgazdálkodás a jellemző, míg a gönyűi részen, a szélsőségesen gyenge termelőhelyen az akác-, illetve fenyőállományok vannak túlsúlyban.
Az évenként kitermelt 40 ezer köbméter faanyag nagy része az árterekről származik. A letermelés után azonnal hozzálátunk a felújításnak, zömében mesterséges úton, csemeteültetéssel vagy makkvetéssel. Fontos célkitűzésünk, hogy az idegenhonos akác-, nemes nyár-, fenyőállományokat őshonos tölgy, cser, egyéb kemény és lágy lombú hazai nyár fafajúra alakítsuk át.
Művészek is megörökítik
A Szigetköz festői szépségű, változatos vizes élőhelyei, feltűnően gazdag élővilága mágnesként vonzza a szépet ösztönösen szerető embereket és az esztétikához hivatásszerűen értő művészeket. Az őszi lombelszíneződés időszakában a patkányosi vadászházunkba szervezett alkotótáborba az ország távoli pontjairól is érkeznek művészek. A 10 éves hagyománnyal rendelkező Szigetközi Alkotótáborban évről évre díjnyertes természetfotók, tájkép- és vadászfestmények készülnek. A folyóvizeket kedvelők számára kellemes kirándulási lehetőséget kínálnak az Öreg-Duna hullámtéri erdei. A tájat kisebb-nagyobb szigetek és mellékágak kusza szövevénye alkotja.
A szigeteket hidak, zárások kötik össze. Az erdők a Szigetköz Natúrpark részei. A területen egyelőre inkább az árterekre jellemző nyár-fűz állományok vannak túlsúlyban, de kitermelésüket követően egyre gyakrabban kemény lombos fafajokat (főleg tölgyet) ültetünk. Rajkától Győrig a Duna ágai, mellékágai, holtágai által körülölelt ártéri erdők számos érdekes növény- és állatfajnak nyújtanak élőhelyet: a bíbor kosbortól a medvehagymáig, a béketutajtól a fehér tündérrózsáig, valamint a szürke gémtől az eurázsiai hódig – és a felsorolást még hosszan lehetne folytatni.
Magyarország és Csehszlovákia közös álma, a Bős-Nagymaros vízlépcsőrendszer megépítése a rendszerváltás idején összeomlott. Bár az építkezés már 90 százalékos elkészültségen állt, a két ország nem értett egyet a befejezést illetően – a magyar kormány a visszabontás, a közben megalakult szlovák kormány az építkezés befejezése mellett döntött.
Vízpótlás a hullámterében
Végül – a közben Bősön befejezett erőmű állandó vízellátása érdekében – Szlovákia 1992 őszén az Öreg-Duna vízhozamának 85 százalékát elterelte az erőmű tározó tavába. Ennek következtében a Szigetköz vízviszonyai néhány nap alatt drasztikusan megváltoztak, az Öreg-Duna és a mellékágak vízszintje 3-4 métert süllyedt, és ezt lassan követte a talajvízszint is. A főmeder és a mellékágak egy része szárazra került, a kettő között pedig megszűnt az élő kapcsolat. A szakemberek az első perctől kezdve azt szorgalmazták, hogy a megmaradt kevéske vízhozammal (2-300 m3/s) bizonyos műszaki beavatkozások révén legalább a mellékágrendszer vízellátását próbáljuk biztosítani, de ez csak három év alatt valósult meg.
Mindez csak a hullámtér középső és felső szakaszán épült ki, és 20 évet kellett várni, hogy az Alsó-szigetközi vízpótló rendszer is elkészüljön. Ennek eredményeképpen a mellékágak újra élővé váltak, még ha az Öreg-Duna vízellátása nem is oldódott meg. A folyamatos vízszintváltozást sajnos nem sikerült biztosítani, ami a biodiverzitás alappillére lenne.
A 130 ezer lakosú, a vizek városának is nevezett Győr kedvező természeti adottságai ellenére hosszú ideig nem rendelkezett kulturáltan kialakított nagyméretű zöldövezettel. Átütő változást az 1997-ben indított együttműködés hozott a megyei jogú város önkormányzata és a Kisalföldi Erdőgazdaság között. A megállapodás a Győr közvetlen határában, az erdőgazdaság kezelésében lévő mintegy 250 hektáros Püspökerdő közjóléti fejlesztésére irányult.
Blogoló tölgyfa
A zömében ártéri jellegű erdőt a várostól a Mosoni-Duna holtmedre és a Rábca választja el. Az erdészet az elmúlt bő két évtizedben számos fejlesztést valósított meg: kiépítettünk kilenc kilométernyi sétautat, emellett esőbeállókat, pihenőhelyeket alakítottunk ki. Elkészült két erdei játszótér is, egy kilenc állomásos tornapálya, valamint egy kilométer hosszú látványos tanösvény. A leglátogatottabb tisztás – egyben játszótér – mellett kalandpark működik. A folyamatos fejlesztéseken túl az erdészet gondoskodik a kihelyezett berendezések fenntartásáról és az erdő tisztaságának megőrzéséről is.
Évenként több mint 30 ezren látogatják, számos kulturális, oktatási program helyszíne. A Püspökerdőben él az ország első „blogoló” tölgyfája is, melynek életét, gondolatait bárki megismerheti a http://tolgyfa.blog.hu internetes címen.
Százéves kísérlet
Tíz éve az AUDI-Hungária Kft.-vel közösen indítottuk útnak az úgynevezett Nelder-körös kísérletet. Ennek keretében egy hektáron, koncentrikus körök ívén, 18 sugár vonalában mértani pontossággal 252 kocsányostölgy-csemetét ültettünk. A középpontból kifelé haladva egyre nagyobb a csemeték növőtere.
A 100 évre tervezett programban a soproni és az ingolstadti egyetemek munkatársai végzik a tudományos vizsgálatokat, a fákat az erdészet gondozza. Őszintén reméljük, hogy kis ismertetőnkkel kedvet csináltunk minden olvasónak egy szigetközi látogatásra, aminek egyik állomása lehet az évszázadok emlékműveként Héderváron álló tölgymatuzsálem.
|
A legöregebb magyar
|
SzerzőnkLimp Tibor
Kisalföldi Erdőgazdaság Zrt.
