Nagy István agrárminiszter hangsúlyozta, sokkal kiterjedtebb és sokkal magasabb szintű öntözési és vízgazdálkodási kultúrára van szükség Magyarországon. Éppen ezért szavai szerint kormányzati cél a hatékony mezőgazdaság öntözés feltételeinek javítása és az öntözött területek arányának növelése. Ennek érdekében
Ez a keret ugyanakkor önmagában, tartalom nélkül nem jelentene megoldást, ezért az Agrárminisztérium egy átfogó intézkedéscsomagot alkotott a vízkeresleti oldal fejlesztéseinek érdekében. Összesítette: 87,5 ezer hektáron folyik öntözéses gazdálkodás – a szántóterületek alig 2 százalékán –, ezt két év alatt 200 ezer hektárra, majd 2030-ra legalább 400 ezer hektárra szeretnék növelni.
Az agrárminiszter kiemelte: a Vidékfejlesztési programon belül az öntözéses beruházásokhoz kapcsolódó pályázati feltételeket úgy módosítják, hogy minél többen és könnyebben élhessenek a lehetőségekkel. Bejelentette, a kormány szerdán úgy döntött, engedélyezi, hogy a pályázható összeg maximum felső határa az eddigi ötszáz millió forintról kétmilliárd forintra nőjön.
Mint mondta, 52 közösségi szerveződés van a szaktárca „látókörében”; új intézkedésként támogatják az öntözési közösségek megalakulását. A törvény értelmében a magyar gazdák öntözési közösségekbe szerveződve kaphatnak plusz lehetőségeket. „A szarvasi öntözésfejlesztési bemutató gazdaság és képzési központ célja, hogy a termelők a gyakorlatban is megismerhessék az öntözéses technológiákat” – tette hozzá.
Szikszai Tamás, az Agro-Harta Zrt. vezérigazgatója az avatón egyebek mellett azt hangsúlyozta, reagálni kell az időjárási szélsőségek, az aszály kihívásaira, hiszen Hartán márciusban 21, áprilisban 12, májusban eddig csak hét milliméter csapadék esett. Az időjárás nem lesz kedvezőbb a mezőgazdaság számára, ezért olyan növényeket kell termeszteni, amelyek termesztése öntözéssel jövedelmezővé tehető – fogalmazott.
Az öntöző távcsatorna állami tulajdonba és a Nemzeti Földügyi Központ tulajdonosi joggyakorlása alá került.
Kiemelt kép: AM, Pelsőczy Csaba
