Az antwerpeni díszposta tehát belga származású, jelenlegi formájára azonban Angliában a 19. század utolsó harmadában az antwerpeni postagalamb, az indus, a sirálykák (főként a bagolysirályka) és egyéb fajták felhasználásával tenyésztették ki. (A fajta egyes egyedeiben időnként kialakuló nyakfodor a sirálykaősökre emlékeztet, ami ennél a galambnál súlyos hibának minősül.)
Háromféle „arcváltozatban”
Az antwerpeni díszposta a postagalamb-rokonságú galambfajták, azon túlmenően a klasszikus alakgalambok közé tartozik. Az alakgalambok között több díszpostafajta található: a lengyel, az angol, a holland, a belga és a magyar díszposta, valamint az amerikai óriásposta. Az alakgalambok közé soroljuk néhány húsgalambfajta kiállítási típusát (texán, római, strasszer stb.), és számunkra olyan kedves galambfajtákat is, mint a magyar óriás, az alföldi bugagalamb, a pöstyéni óriás vagy a szováti kék.
Háromféle „arcváltozatban” tenyésztik: a hosszúarcú változatnál a tarkó íve hosszabban húzott, a középhosszú változatnál a tarkó ívhossza rövidebb, a rövidfejű változat profilja pedig optimális esetben kört formál.
Jellegzetessége, hogy a fej formája felülről nézve, a csőr felé irányuló ék benyomását kelti. Szemei nagyok, a fejtető vonalától távol esők, a szem színe a vöröstől a narancsszínűig változhat. A szemgyűrű keskeny és feszes, a csőr irányába kissé kiszélesedik, színe a tollazat színéhez idomul.
A vastag csőr tompa, a két csőrkáva többé-kevésbé azonos méretű, jól zárt, egymáshoz hézagmentesen illeszkedik. Az orrdudor jól fejlett, sima, finom szövetű, szárny(szív)szerűen helyezkedik el, az orrdudorok fej felőli oldala S-alakban csatlakozik a fejhez.
A váll széles, a hát hosszú és lapos, a farok közepes hosszúságú, jól zárt, a talajt majdnem érintő, keskeny, de a tollak szélesek. Lábai rövidek és erősek, a comb jól izmolt, az ujjak megfelelően terpesztettek, a galambnak stabil állást biztosítanak. Tollazata sima, a testhez szorosan illeszkedő. A színre és a rajzra vonatkozó követelmények a tiszta színek, a széles és telített színű szárnyszalagok, valamint a nyaktollazat erős fémfényű csillogása.
Kovácsoltak, tigristarkák…
Az antwerpeni díszpostát számtalan színváltozatban tenyésztik, így fehér, vörös, fekete, sárga, barna színekben, de kedveltek a fakók (kékfakó, barnafakó, vörösfakó, sárgafakó), a kovácsoltak vagy éppen a tigristarkák (fekete tigristarka, sötét tigristarka) is.
A fajta értékelésénél fontos az összbenyomás, vagyis a fejforma, a csőr és a csőrdudor, a szem és a szemgyűrű kinézete, valamint a testforma, a testtömeg, az állás, a tollminőség és a tollszín.
Az antwerpeni díszpostafajtát esetenként összetévesztik az antwerpeni smerle galambfajtával (Antwerpener Smerle), amely azonban különbözik az előzőtől. A legszembetűnőbb eltérés, hogy az antwerpeni smerle testtartása kissé egyenesebb, és a nyak előoldalán egy jól látható nyakfodor („tollas nyakkendő”) található.
