A rovarok elég nagy károkat tudnak okozni azzal, hogy kertészeti kultúrák növényeinek a leveleit fogyasztják. Adja magát a kézenfekvő ötlet, együk meg mi is a rovarokat büntetésből! És ha a méretet nem nézzük: míg egy csirkének csak két combja van, egy tücsöknek hat.
A helyzet sajnos nem ennyire egyszerűen kivitelezhető, ám az tény, hogy a rovarok élelmiszer-célú tenyésztése sokkal kisebb ökológiai lábnyomot hagy, mint más húsállatok tartása. Egy rovarokból jól elkészített fogás kimondottan ízletes, és ha valaki irtózik a látványtól, arra jó alternatíva, hogy e falatok úgy is elkészíthetőek, hogy az eredményben már ne látsszon, hogy mi is volt az alapanyag…
Érdekes adatok
A www.beststuff.hu oldalon elérhető adatok szerint több, mint 2000 különböző ehető rovar él a földön.
És anélkül, hogy tudnánk róla évente átlagosan mindenki (az is, aki azt gondolja, hogy nem eszik rovart) körülbelül 500 gramm rovart eszik meg úgy, hogy azok bekerülnek az élelmiszerekbe a feldolgozás során.
A tücsök kétszer annyi vasat tartalmaz, mint a spenót, és a rovarok az összes számunkra szükséges aminosavat tartalmazzák.
Még nagyobb különbséget kapunk, ha ugyancsak egy kilogramm protein előállításához szükséges víz mennyiségét vizsgáljuk. Ha a rovarprotein előállításánál vesszük a vizet egy egységnek, akkor sertés és baromfi esetén négyszer annyi, marhahús előállításához pedig tizenkétszer annyi víz szükséges. Amennyiben valaki meg szeretné kóstolni a rovar alapú élelmiszereket, ezekből már elég nagy választék szerezhető be hazánkban is: az álombogár kukacból készült tészták mellett, tücsök hozzáadásával készült protein szelet, fűszerezett szöcskék, tücskök és lisztbogár lárvák óriási választéka áll a kíváncsi érdeklődők rendelkezésére…
A Bogárétel Alapítvány
Az alapítvány nem hivatalos elődje a Rovarevők Magyarországi Közössége nevű facebook csoport volt.
Az alapítónak és a csoportnak a célja, hogy érzékenyítő akciói által meghonosítsa Magyarországon a rovarevést, az entomofágiát.
Az rovarok bolygónk számos országában a hagyományos étrend részét képezik, illetve a modern trendeknek köszönhetően már Amerikában, Nyugat-Európában is a tányérokra kerültek, így a szervezetnél bíznak abban, hogy a magyar emberek gyomráig is eljutnak majd kampányaikkal. A www.bugfood.org weboldalon elérhető alapítvány víziója az, hogy a rovarok fenntartható tenyésztésével, fogyasztásával környezettudatossá neveljék az embereket. A „haszon” rovarokat a városokba költöztessék, ezáltal közelebb hozzuk a természetet a nem vidéken élők számára is.
– írják bemutatkozó soraikban.
A mások számára szemétnek titulált organikus hulladékot a rovarok előszeretettel megeszik, az érdeklődők pedig a rovarokat ehetik meg… Rengetegen élnek mélyszegénységben, akiknek az élelmezését ki lehetne egészíteni rovaralapú ételekkel. De ez már a jövő zenéje…
Valami elindult…
A phys.org tudományos portálon pedig a közelmúltban jelent meg egy tanulmány, miszerint a szöcskék és a selyemhernyók körülbelül annyi antioxidánst tartalmaznak, mint a narancslé. És a növényevő rovarok húsa egészségesebb, mint a ragadozó hatlábúaké…