A spanyolok idén 10 százalékkal csökkentették a dinnye területét, ráadásul a hűvös, esős időjárás miatt áprilisban a mennyiség és a minőség is elmaradt a várttól. A júniusi jégeső pedig komoly károkat okozott a betakarítás előtti állományokban, így
Olaszországban a járvány miatti munkaerőhiány miatt eleve kevesebb dinnyét ültettek, ezért ott is számottevően visszaesett a kínálat. Ez az oka, hogy nálunk többnyire görög és török görögdinnye van a pultokon. Görög- és Törökországban már a végéhez közeledik a szezon, a nagy mennyiség miatt „bedugult” a piac, ez magyarázza a mostani áruházi akciókat, ami egyben kivezetése is a külföldi árunak a magyar dinnye érkezése előtt.
A hazai dinnyéknek sem kedvezett a hűvös tavasz, még áprilisban és májusban is volt fagy, a fagykár jellemzően 20-30 százalék főként Heves és Békés megyékben. A szabolcsi termőtájban jelenleg az esőzések okoznak gondot, de a nyár előre jellemző hűvös, nyirkos idő mindenütt kedvezett a betegségeknek. Ahogy Göcző Mátyás, a Magyar Dinnyetermelők Egyesülete elnöke korábban megfogalmazta, a legnagyobb kár az elmúlt években nagyon népszerű magszegény, illetve mag nélküli fajtáknál látható; a magvas görögdinnyék ellenállóbbnak mutatkoztak az időjárás hatásaival szemben.
A legkorábban Békésből értékesítenek, a nyarat pedig a szabolcsi-hajdúsági görögdinnyével fejezzük majd be. Az utóbbi 3-4 év piaci zavarai után várható volt az átrendeződés, magyarázza Horváth Vivien, a Magyar Dinnyetermelők Egyesületének titkára, ám a területcsökkenés részben a Covid-járványból ered, mert éppen a palántanevelési időszakban volt nagy a bizonytalanság. Elsősorban Békésben és Szabolcsban, a meghatározó piaci szereplők termesztenek kevesebb dinnyét, a kisebb régiók termelői ugyanis általában állandó vevőknek, viszonylag jobb áron, kiszámíthatóbban értékesítenek.
Jó hír, hogy a területcsökkenés ellenére több hibrid vetőmagot adtak el, és nőtt az oltott állományok nagysága, ami egyértelműen minőségjavulást vetít előre.