A két szervezet szerint a kormányok előtt álló kihívás az, hogy szakpolitikai döntéseik kiegyensúlyozzák az azonnali szükségletekre – például a munkaerőhiányra – adott válaszokat és biztosítsák az agrárium újjáépítésének feltételeit. Az előrejelzés szerint a koronavírus-járvány alacsonyan tartja a keresletet a következő években, és alááshatja az élelmezés-biztonságot.
A FAO és az OECD várakozása szerint az idei, a várttól drámai mértékben elmaradó gazdasági növekedés miatt rövid távon tovább csökkenhet az agrártermékek ára. Ha a koronavírussal kapcsolatos intézkedések hatékonynak bizonyulnak és a globális gazdaság 2021-ben feléled, akkor az agrártermékek kereslete és az áruk is normalizálódik a következő években.
Angel Gurría, az OECD főtitkára a jelentést bemutató online sajtótájékoztatón kiemelte, hogy a jól működő, kiszámítható nemzetközi kereskedelmi rendszer hozzájárulhatna a globális élelmezésbiztonsághoz és az exportőr országok termelőinek gyarapodásához. Hozzátette, hogy a tapasztalatok szerint az élelmezésbiztonsághoz nem a kereskedelmi korlátozásokon keresztül vezet az út.
Az ellátási láncok azonban gyorsan alkalmazkodtak a karanténban lévő fogyasztók növekvő igényeihez – mondta.
A FAO főigazgatója, Csü Tung-jü hozzátette: „Jobb szakpolitikákra, több innovációra és befektetésre, illetve befogadásra van szükség a dinamikusabb, termelékenyebb és ellenállóbb mezőgazdasághoz és élelmiszer-ágazathoz.”
Növekvő terméshozamok
Az előrejelzés az egyes termékcsoportokat áttekintve vetíti előre a következő évtized várható fejleményeit. Eszerint a globális gabonatermesztés 2029-re 375 millió tonnával nőhet, elérve a 3,054 milliárd tonnát. A bővülés elsősorban a termésátlagok növekedésének lesz köszönhető – olvasható az előrejelzésben.
A biotechnológia fejlődése mellett a jó termesztési gyakorlatok terjedése is hozzájárul a hozamok növeléséhez, ugyanakkor a klímaváltozás hatásai ezzel egyidejűleg mérsékelhetik a termést. A következő évtizedben a globális gabonakibocsátás bővülésének összességében mintegy 85 százaléka származhat a hozamok növekedéséből, további 10 százalék az évente többszöri betakarításból és csupán 5 százalék újabb földek művelésbe vonásából, vagyis a termőterület növekedéséből. Európában a mezőgazdasági célú földhasználat tovább csökken, míg a termelékenységi mutatók nőnek, főleg a búza, a szemestermények és az olajos magvak esetében.
A növekedés 80 százalékáért az állattartás felel. További lépések nélkül ugyanakkor nem következik be a lassulás, és kiaknázatlan marad a mezőgazdaságban rejlő potenciál a párizsi egyezmény megvalósításának támogatására, hívta fel a figyelmet.
A szójatermelés évi 1,3 százalékkal bővülhet a Földön. Az előrejelzés szerint a világ legnagyobb szójatermelője Brazília lesz 140, a második legnagyobb az Egyesült Államok 120 millió tonnás 2029-es termeléssel. Az olajos magvak termelése hasonló ütemben, évi 1,2 százalékkal nőhet 2029-ig, ami az utóbbi 10 év növekedési üteménél lassabb bővülést jelent. Ennek részben az az oka, hogy visszafogottá vált a kereslet az európai biodízel-előállítás fő alapanyaga, a repceolaj iránt.
Mint írják, a bővülés szinte teljes mértékben a fejlődő országoknak lesz köszönhető.
Idén még mélyponton a hústermelés és -fogyazstás
Ami a húst és a hústermékeket illeti, a FAO és az OECD azt várja, hogy idén az afrikai sertéspestis többszöri kitörése miatt mélyponton marad a hústermelés és -fogyasztás. A sertéshús elérhetősége a 2020-at követő években sem javul, és az emiatt létrejövő kínálati rést csak részben tudja kitölteni a többi húsfajta. A világ hústermelése csaknem 40 millió tonnával, 366 millió tonnára emelkedhet.
Ez egyrészt annak tudják be, hogy számos régióban lelassult a jövedelmek növekedése, másrészt öregszik a népesség, valamint, hogy a fejlett országokban csökken az egy főre jutó húsfogyasztás. Ez utóbbi 2029-re mindössze fél kilogrammal emelkedik a várakozások szerint, így a világátlag 34,9 kiló lesz. A hústermelés növekedésének elsődleges motorja a baromfihús lesz: az előző évtizedhez képesti többlet-hústermelés fele ebből származik majd az OECD és a FAO szerint. A két szervezet hozzáfűzi, hogy a rövid termelési-előállítási kör ennél a húsfajtánál lehetővé teszi a piaci szereplők számára, hogy szinte azonnal reagáljanak a piac változására, illetve gyorsan átültessék a gyakorlatba a genetikai, állategészségügyi és takarmányozási újításokat.
Az előrejelzésben egy helyütt Magyarországot is megemlítik. A baromfitermelés növekedését elsősorban Kína, Brazília, és az Egyesült Államok húzza, de az Európai Unióban megvalósított beruházások is segítik, írják, főként Magyarországon, Lengyelországban és Romániában, amelyek az alacsonyabb előállítási költségekből profitálnak majd – áll az előrejelzésben. Ázsiában is gyors növekedés várható, mivel a sertéshús iránti kereslet csökkenéséből is a baromfiszektor profitál középtávon.
Emellett a kereslet és a kínálat fluktuációja okozhat erős kilengéseket az árakban. Eközben a koronavírus miatti jövedelemcsökkenés az alacsony jövedelmű országokban és háztartásokban várhatóan visszaveti a keresletet a következő években, és az élelmezés-biztonságot is veszélyezteti.
Bövülő népesség és kereslet
Lee Ann Jackson, az OECD agrárkereskedelmi és agrárpiaci részlegének vezetője a sajtótájékoztatón elmondta: a kereslet bővülésének fő oka a népesség növekedése marad, habár a fogyasztási minták és a várható trendek országonként változnak, azok jövedelmi és fejlettségi szintjétől függően.
Európában a népességcsökkenés miatt ez akár 3450 kcal/nap is lehet. Az étkezési szokások globális átalakulása az állati termékek, zsírok növekvő és egyéb alapvető élelmiszerek csökkenő fogyasztása felé mutat, az összes jövedelemcsoportban. Különösen a közepes jövedelmű országokban várható, hogy a jövedelmek növekedése az alapélelmiszerekben gazdag étrendet magasabb értékű termékek felé tolja.
Európa tovább erősítheti globális vezető szerepét a tejágazatban mint termelő, kereskedő és fogyasztó, különösen a sajttermelésben.
Továbbra is a koronavírus árnyékában
A koronavíruson túl jelenleg vándorsáskák pusztítanak Kelet-Afrikában és Ázsiában, terjed az afrikai sertéspestis, nem szűnnek az időjárási szélsőségek, és a legnagyobb országok közötti kereskedelmi feszültségek sem – figyelmeztetett Lee Ann Jackson. Az élelmiszer-ellátási rendszereknek alkalmazkodnia kell az étrend változásaihoz és a fogyasztói preferenciákhoz is, valamint ki kell használni a digitális innovációt az agrár-élelmiszeripari ellátási láncokban. Angel Gurríához hasonlóan Lee Ann Jackson is kiemelte, hogy elengedhetlen a kiszámítható és átlátható kereskedelmi rendszer létrehozása.
A koronavírus miatti gazdasági visszaesés tovább mérsékelheti az árakat, a sebezhetőbb és a kevésbé fejlett országok akár jelentős nemzetközi segítségre is szorulhatnak – jelezte Lee Ann Jackson. Kérdésre válaszolva kifejtette, hogy egyelőre nem számszerűsíthetők a koronavírus által a mezőgazdaságban okozott károk, de folyamatosan figyelik a fejleményeket, és több forgatókönyvvel is számolnak. Angel Gurría kiemelte: a koronavírus miatt a bruttó hazai termék (GDP) világszerte esik, milliók maradtak munka nélkül, és ezzel együtt csökkent a vásárlóerő. Ez nemcsak az agrártermékek, hanem minden termék és szolgáltatás keresletének csökkenésében tükröződik.
A kínálati oldalnak időbe telik reagálni a kereslet változásaira, mondta az OECD főtitkára.