Ebből a százezer hektárból mintegy 5500 hektár biztosan Mezőhegyesen lesz. A kormány július elején döntött arról, hogy a mezőhegyesi Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt.-nél évek óta tervezett öntözési programot, mint nemzeti öntözési mintaprogramot a társaságnál végrehajtott 8,5 milliárd forintos tőkeemeléssel részben finanszírozza. A beruházás fennmaradó költségeit pedig a ménesbirtok saját forrásból teremti elő.
Idén már két öntözőlineár-gerinc roppant össze, volt motor, amelynek a kuplungszerkezete egyszerűen felrobbant, és egy lineármotor olyan mértékben ment tönkre, hogy 3,5 millió forintos költséggel azonnal új beszerzésére volt szükség, hogy a tavaszi aszály miatt szükséges öntözést azon a táblán is folytatni tudják.
„A mai öntözésünk 2300 hektáron meglehetősen korszerűtlen és öreg rendszerrel történik – hangsúlyozza Kovács Norbert, a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. vezérigazgatója. Az új beruházás ezzel a területtel együtt értendő, azaz ezeken a területeken is lebontjuk és újraépítjük a rendszert – a föld alatti nyomóvezetékeket is, a nyomásközpontokat is. A meglévő berendezések helyett is teljesen újat építünk, új villamoshálózattal és az egész öntözési koncepció megváltozik a jövőben.
Tehát ez a háromfajta öntözőgép üzemel majd 2022 után a mostani korszerűtlen rendszer helyett.”
Az újonnan kiépülő rendszer a jelenlegi öntözött terület több, mint kétszeresét, vagyis 5500 hektár öntözését teszi majd lehetővé úgy, hogy 82 öntözőberendezés és az azt kiszolgáló teljes rendszer összes energiaigénye a korszerű energetikai követelményeknek megfelelő lesz. A költségek pedig azáltal is csökkennek, hogy a jelenlegi 33 főnél kevesebb is el tudja látni az öntözőrendszer üzemeltetését.
Az biztos, számos korábbi döntés, illetve a jelenlegi helyzet készítette elő a kormány elhatározását. Ezek között mindenféleképp kiemelném azt, hogy tavaly óta a vetőmagüzemet újra a ménesbirtok üzemelteti, és emiatt, illetve a hibridkukorica-termelés miatt megkérdőjelezhetetlen, hogy szükséges a korszerű öntözés. Ezt erősíti, hogy sajnos az ország más területeihez hasonlóan itt is már a második éve tavasszal elképesztően szélsőséges az időjárás, és a tavaszi aszályok akkora károkat okoznak, amelyek semmilyen más eszközzel nem kompenzálhatók, csak öntözéssel.
Vagyis a mintaprogram segíthet abban, hogy a mezőgazdasági vízgazdálkodási ágazat fejlesztésére szánt 50 milliárd forintos pályázati keretet a gazdálkodók ki tudják használni. Eddig 18 milliárd forintot ítéltek oda, ebből 4,3 milliárd forintot ki is fizettek – hangzott el a már korábban is említett konferencián. Van tehát még a keretösszegből, a pályázatot jövő nyárig meg is hosszabbították. Mint ismeretes, ebben a pályázatban termelők és fiatal gazdák jogosultak indulni, ám vélhetően van olyan közöttük, akinek szüksége lehet arra a szakmai támogatásra, amit a mintaprogramban a ménesbirtoktól megkaphat.
Ahogy a vezérigazgató fogalmaz, a mezőhegyesi beruházás óriási, ám az öntözőberendezéseket meg lehet építeni egyesével is, illetve lehet 50 hektáros táblákon is üzemeltetni.
Emellett középtávon lehetőségük nyílhat bemutatni azt is, hogyan bővíthető a rendszer. Ugyanis a korábbi terv, ami alapján a beruházást megtervezték, a mostani kalkulációkat elkészítették, illetve kijelölték azokat a táblákat, amelyekből ez az 5500 hektár összeállt, ennél nagyszabásúbb volt, 6200 hektárra készült. A mostani beruházás tehát az előrelátást, a gondos tervezést és építést is megmutatja. „A jelentős műveket, ami alatt a nyomásközpontokat, átemelőszivattyúkat, villamoshálózat-fejlesztést értem – hangsúlyozza Kovács Norbert –, úgy készítjük majd elő, hogy alkalmasak lesznek akár 6200-6500 hektár öntözésére is. Tehát a jövőben, ha tovább szeretnénk, vagy tovább lesz lehetőségünk bővíteni az öntözőrendszert, akkor az arányaiban már sokkal egyszerűbb lesz.”
A mezőgazdasági vízszolgáltatás mennyisége 9,5 millió köbméter, amelyből mindössze
5,5 millió köbméter a kiöntözött víz. Tavasszal a csatornákban nagy a szivárgási és a párolgási veszteség, míg a nyarakra a párolgási veszteség jellemző. Ráadásul az öntözővíz nem olcsó: köbméterenként 110 forintba kerül.
Kovács Norbert szerint: „országos kérdés és probléma, hogy mennyi öntözővíz áll rendelkezésre, illetve annak mi a költsége. Sajnos itt Mezőhegyesen is szembesülünk azzal, hogy az új beruházás valós, egy időben öntözhető kapacitását a belépő napi vízmennyiség határozza meg. Ez ma gyakorlatilag 120 és 130 ezer köbméter között van. Ahhoz, hogy ezt az 5500 hektárt optimálisan ki tudjuk használni, akár ennek a háromszorosát is föl tudnánk, illetve föl szeretnénk használni. A rendelkezésre álló vízkapacitás mennyiségének megváltoztatására azonban nekünk nincsen ráhatásunk.”
A ménesbirtok mindenesetre megvalósítja azokat a beruházásokat, amik a korszerű öntözéshez kellenek és alkalmazza azokat a termesztéstechnológiai elemeket, amelyek megtartják a talajban a vizet. Épp ezért ki kell emelnünk, hogy a jelenleg elérhető vízmennyiségből is közel 10-15 százalékkal nagyobb területen tudnak majd öntözni a korszerűbb, hatékonyabb öntözőrendszerrel. Vagyis nemcsak várnak a több vízre, hanem a területbővítés érdekében megtesznek minden tőlük telhetőt a saját üzemi területükön.
Ahogy arról Isaszegi Norbert termelési igazgató beszámolt, a ménesbirtokon jelenleg 2350 hektár hibrid kukoricát és 300 hektár szóját öntöznek, utóbbit csak akkor, ha az két kukoricatábla között a lineár öntözőberendezés „útjába esik”. A hibridkukorica-vetőmag előállítása a növénytermesztési ágazatban a legfontosabb, a legfőbb profittermelő tevékenység, amely azóta, hogy tavaly a vetőmagüzem újra a ménesbirtokhoz tartozik, még fontosabbá vált a cég életében. A kapacitása pedig lehetővé tenné a vetőmagtermesztés arányának a növelését is – a helyiek itt elsősorban nagyobb arányú szójavetőmag-termelésben gondolkodnak.
„A következő szezonban azonban még nem ezen kell gondolkodnunk. Az öntözésfejlesztést ugyanis úgy kell összehangolnunk a termeléssel, hogy mindkét cél maradéktalanul megvalósulhasson – hangsúlyozza Isaszegi Norbert. Vagyis a jelenleg öntözhető területeken jövőre is ugyanúgy folytatjuk a hibridkukorica-termesztést.”
Az öntözésfejlesztés ütemezési terve épp ezért tartalmaz ilyen kitételeket, mint „hibrid kukoricát nem érintő területeken”, vagy „feltétele a művelés alóli kivonás addigra”. A beruházás pedig már most elkezdődik a közbeszerzési eljárások előkészítésével, majd kiírásával, és a terv szerint 2022 nyarán lesz a próbaüzem.