0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 29.

Nemzeti öntözési mintaprogram

A klímaváltozás jelentős hatással van a mezőgazdaságra, például az egyenetlen csapadékeloszlás miatt a legnagyobb összeget aszálykárra fizetik ki a kárenyhítési alapból – hangzott el a minap egy agrárkonferencián. Emellett közismert, hogy az agrártárca 2024-ig százezer hektárral kívánja növelni a jelenleg öntözhető területek nagyságát.

Ebből a százezer hektárból mintegy 5500 hektár biztosan Mezőhegyesen lesz. A kormány július elején döntött arról, hogy a mezőhegyesi Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt.-nél évek óta tervezett öntözési programot, mint nemzeti öntözési mintaprogramot a társaságnál végrehajtott 8,5 milliárd forintos tőkeemeléssel részben finanszírozza. A beruházás fennmaradó költségeit pedig a ménesbirtok saját forrásból teremti elő.

Mezőhegyesen jelenleg a 27. szezonját „gyűri” a 2300 hektár terület öntözésére alkalmas rendszer, amely többé-kevésbé elérte a teljesítőképessége határát.

Idén már két öntözőlineár-gerinc roppant össze, volt motor, amelynek a kuplungszerkezete egyszerűen felrobbant, és egy lineármotor olyan mértékben ment tönkre, hogy 3,5 millió forintos költséggel azonnal új beszerzésére volt szükség, hogy a tavaszi aszály miatt szükséges öntözést azon a táblán is folytatni tudják.

„A mai öntözésünk 2300 hektáron meglehetősen korszerűtlen és öreg rend­szerrel történik – hangsúlyozza Kovács Norbert, a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. vezérigazgatója. Az új beruházás ezzel a területtel együtt értendő, azaz ezeken a területeken is lebontjuk és újraépítjük a rendszert – a föld alatti nyomóvezetékeket is, a nyomásközpontokat is. A meglévő berendezések helyett is teljesen újat építünk, új villamoshálózattal és az egész öntözési koncepció megváltozik a jövőben.

A ma még meglévő korszerűtlen, csévélődobos, illetve tömlős lineárok teljes egészében kikerülnek a rendszerből, és a helyüket center pivot, center pivot corner karral, valamint nyílt árkos lineár berendezések veszik át.

Tehát ez a háromfajta öntözőgép üzemel majd 2022 után a mostani korszerűtlen rendszer helyett.”

Az újonnan kiépülő rendszer a jelenlegi öntözött terület több, mint kétszeresét, vagyis 5500 hektár öntözését teszi majd lehetővé úgy, hogy 82 öntözőberendezés és az azt kiszolgáló teljes rendszer összes energiaigénye a korszerű energetikai követelményeknek megfelelő lesz. A költségek pedig azáltal is csökkennek, hogy a jelenlegi 33 főnél kevesebb is el tudja látni az öntözőrendszer üzemeltetését.

„A ménesbirtok két éve rendelkezik érvényes vízjogi létesítési engedélyes tervvel – ezt használjuk fel a beruházáshoz.
Kívülről úgy tűnhet, hogy a kormány gyors döntést hozott ebben az ügyben, de nálunk, itt Mezőhegyesen a munka már hosszú ideje folyt.
youtube://v/sj0OO1Vtmwg

Az biztos, számos korábbi döntés, illetve a jelenlegi helyzet készítette elő a kormány elhatározását. Ezek között mindenféleképp kiemelném azt, hogy tavaly óta a vetőmagüzemet újra a ménesbirtok üzemelteti, és emiatt, illetve a hibridkukorica-termelés miatt megkérdőjelezhetetlen, hogy szükséges a korszerű öntözés. Ezt erősíti, hogy sajnos az ország más területeihez hasonlóan itt is már a második éve tavasszal elképesztően szélsőséges az időjárás, és a tavaszi aszályok akkora károkat okoznak, amelyek semmilyen más eszközzel nem kompenzálhatók, csak öntözéssel.

Emellett valószínűleg a kormány is látja, mennyire szükség van egy olyan mintaprogram beindítására, ami megmutatja a magyar agrártársadalomnak, hogy ezek a rendszerek kivitelezhetők.” – mondta Kovács Norbert.

Vagyis a mintaprogram segíthet abban, hogy a mezőgazdasági vízgazdálkodási ágazat fejlesztésére szánt 50 milliárd forintos pályázati keretet a gazdálkodók ki tudják használni. Eddig 18 milliárd forintot ítéltek oda, ebből 4,3 milliárd forintot ki is fizettek – hangzott el a már korábban is említett konferencián. Van tehát még a keretösszegből, a pályázatot jövő nyárig meg is hosszabbították. Mint ismeretes, ebben a pályázatban termelők és fiatal gazdák jogosultak indulni, ám vélhetően van olyan közöttük, akinek szüksége lehet arra a szakmai támogatásra, amit a mintaprogramban a ménesbirtoktól megkaphat.

Ahogy a vezérigazgató fogalmaz, a mezőhegyesi beruházás óriási, ám az öntözőberendezéseket meg lehet építeni egyesével is, illetve lehet 50 hektáros táblákon is üzemeltetni.

A mintaprogram része lesz az is, hogy bemutatják, egy-egy gép külön milyen technológiával, milyen bekerülési költséggel és milyen plusz eredménnyel tud üzemelni.

Emellett középtávon lehetőségük nyílhat bemutatni azt is, hogyan bővíthető a rendszer. Ugyanis a korábbi terv, ami alapján a beruházást megtervezték, a mostani kal­kulációkat elkészítették, illetve kijelölték azokat a táblákat, amelyekből ez az 5500 hektár összeállt, ennél nagyszabásúbb volt, 6200 hektárra készült. A mostani beruházás tehát az előrelátást, a gondos tervezést és építést is megmutatja. „A jelentős műveket, ami alatt a nyomásközpontokat, átemelőszivattyúkat, villamoshálózat-fejlesztést értem – hangsúlyozza Kovács Norbert –, úgy készítjük majd elő, hogy alkalmasak lesznek akár 6200-6500 hektár öntözésére is. Tehát a jövőben, ha tovább szeretnénk, vagy tovább lesz lehetőségünk bővíteni az öntözőrendszert, akkor az arányaiban már sokkal egyszerűbb lesz.”

A meglévő öntözőrendszer hatékonysága ma körülbelül 55 százalék, sőt tavasszal a hibridkukorica-termesztés különböző technológiai elemei miatti szakaszos öntözés hatékonysága mindössze 25 százalék!

A mezőgazdasági vízszolgáltatás mennyisége 9,5 millió köbméter, amelyből mindössze
5,5 millió köbméter a kiöntözött víz. Tavasszal a csatornákban nagy a szivárgási és a párolgási veszteség, míg a nyarakra a párolgási veszteség jellemző. Ráadásul az öntözővíz nem olcsó: köbméterenként 110 forintba kerül.

Kovács Norbert szerint: „országos kérdés és probléma, hogy mennyi öntözővíz áll rendelkezésre, illetve annak mi a költsége. Sajnos itt Mezőhegyesen is szembesülünk azzal, hogy az új beruházás valós, egy időben öntözhető kapacitását a belépő napi vízmennyiség határozza meg. Ez ma gyakorlatilag 120 és 130 ezer köbméter között van. Ahhoz, hogy ezt az 5500 hektárt optimálisan ki tudjuk használni, akár ennek a háromszorosát is föl tudnánk, illetve föl szeretnénk használni. A rendelkezésre álló vízkapacitás mennyiségének megváltoztatására azonban nekünk nincsen ráhatásunk.”

A ménesbirtok mindenesetre megvalósítja azokat a beruházásokat, amik a korszerű öntözéshez kellenek és alkalmazza azokat a termesztéstechnológiai elemeket, amelyek megtartják a talajban a vizet. Épp ezért ki kell emelnünk, hogy a jelenleg elérhető vízmennyiségből is közel 10-15 százalékkal nagyobb területen tudnak majd öntözni a korszerűbb, hatékonyabb öntözőrendszerrel. Vagyis nemcsak várnak a több vízre, hanem a területbővítés érdekében megtesznek minden tőlük telhetőt a saját üzemi területükön.

Ahogy arról Isaszegi Norbert termelési igazgató beszámolt, a ménesbirtokon jelenleg 2350 hektár hibrid kukoricát és 300 hektár szóját öntöznek, utóbbit csak akkor, ha az két kukoricatábla között a lineár öntözőberendezés „útjába esik”. A hibridkukorica-vetőmag előállítása a növénytermesztési ágazatban a legfontosabb, a legfőbb profittermelő tevékenység, amely azóta, hogy tavaly a vetőmagüzem újra a ménesbirtokhoz tartozik, még fontosabbá vált a cég életében. A kapacitása pedig lehetővé tenné a vetőmagtermesztés arányának a növelését is – a helyiek itt elsősorban nagyobb arányú szójavetőmag-termelésben gondolkodnak.

A megnövekedő öntözött területeken azonban a tömegtakarmányok előállítása is biztonságosabb lehet és nagyobb hozamokat eredményezhet, így az ágazat vezetői azt sem tartják elképzelhetetlennek, hogy kalászosokat is öntözött területeken termesszenek.

„A következő szezonban azonban még nem ezen kell gondolkodnunk. Az öntözésfejlesztést ugyanis úgy kell összehangolnunk a termeléssel, hogy mindkét cél maradéktalanul megvalósulhasson – hangsúlyozza Isaszegi Norbert. Vagyis a jelenleg öntözhető területeken jövőre is ugyanúgy folytatjuk a hibridkukorica-termesztést.”

Az öntözésfejlesztés ütemezési terve épp ezért tartalmaz ilyen kitételeket, mint „hibrid kukoricát nem érintő területeken”, vagy „feltétele a művelés alóli kivonás addigra”. A beruházás pedig már most elkezdődik a közbeszerzési eljárások előkészítésével, majd kiírásával, és a terv szerint 2022 nyarán lesz a próbaüzem.

 

 

Forrás: Magyar Mezőgazdaság