0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 19.

Fürjek és paradicsomok – A belvárosban is lehet gazdálkodni

Alapvetően a fürjek miatt látogattam el a Miczák családhoz, de ez a paradicsomőrület nem hagy nyugodni... Szépen gondozott családi házba csöngetek be Veszprém belvárosában. A ház mellett virágokkal övezett kerti út visz hátra. A terasz mellett egy görögdinnye fejlődik, mint Miczák Lászlótól megtudom, véletlenül fújta ide a szél.

A terasz mögött a családi ház kertjében pedig paradicsom­bokrok zöldellnek. Minden talpalatnyi helyre paradicsom került, a ház négyéves örökösének játékait, a medencét, a csúszdát, a homokozót is paradicsom keríti körül.

Paradicsom minden mennyiségben

– Körülbelül 200 tövet, 130 fajtát ültettem. Ennél sokkal több fajtát is tudnék, körülbelül 500 félét, ha elegendő helyem lenne hozzá – meséli Miczák László, aki éveken át térképet készített a kertről, hogy melyik fajtát hova ültette. Idén először ez elmaradt, mert a kiszámíthatatlan tavaszi időjárás miatt két vetés is megfázott, elfagyott. Végül a harmadik vetés sikerült, de ennél már csak az ültetésre jutott elég energia.

László sok fajtát felismer, néhány kedvencét meg is mutatja.

– Ez itt a csíkos tölteni való – mutat rá egy közepes méretű, csíkos paradicsomra –, már nevéből is kitűnik, hogy a belseje üreges. – Ezt megtöltik fűszeres darált hússal, és úgy kerül a sütőbe.

– Aztán ez a Firenzei szépség – mutat rá egy élénk sárga barázdált paradicsomra. Majd ismerteti a Green zebrát, ami már zölden érett, de van itt San Marzano, az olaszok ebből a fajtából készítik az aszalt paradicsomot, és érdekes, hogy a növény levelei mennyire eltérnek a megszokott paradicsomlevéltől.

– Elég sokat felismerek, fotógyűjteményem is van róluk. A sok fajta előnye, hogy válogatni tudok, ami valamiért az egyik évben nem tetszik, azt a következő évben már nem ültetem.

Vannak olyan fajták, amik bár nagyon érdekesek, de keveset teremnek, vagy fogékonyak a betegségre. A hosszúkás fajtáknál jellemző például a terméscsúcs rothadása, a gyümölcs alja kissé bebarnul. Egyre nagyobb az érdeklődés a befőzési paradicsomra, de már vannak olyan fajtáim, melyeken hatalmas gyümölcsöt teremnek. Akadnak köztes fajták is, például a jugo nevű bolgár óriás, vagy az erdélyi parasztparadicsom, amik nagyok, édesek, ízesek és befőzni is érdemes őket.

Gazdálkodás vegyszerek nélkül

– Én biotermesztő vagyok, semmilyen vegyszert nem használok. Vannak azért nehezebben kezelhető problémák, például tavaly rengeteg poloska volt. Az ellenük való védekezésre csalánt áztatok be néhány napig, amihez hozzáadok némi reszelt fokhagymát, ezzel permetezek. Beválik, de folyamatosan kell alkalmazni, mert csupán három napig védi meg a növényt a poloskától, utána hatástalan. A poloska ellen nagyon nehéz védekezni; a csigákat még csak össze lehet szedni, de a poloskát nem, és ha elszaporodik, gyorsan tönkretesz mindent. Az alsó leveleket le szoktam szedni, mert a paradicsom gombás betegségei általában az alsó levelekről indulnak. Kacsozni is szoktam, hogy ne leveleket, hanem paradicsomot növesszen a növény. Birkatrágya levével öntözöm, és kávézaccal trágyázom a növényeket.

Fürjtenyésztés másodállásban

Miczák Lászlót a fél város ismeri, hiszen Veszprém régi városrészében, a Dózsa­vá­rosban ő a postás. A kávézacc is innen jön, a körzetében egy büfében gyűjtik számára, kéthetente öt kilónyi is összejön.

– Sok minden érdekel. Hentes a szakmám, kézbesítőként dolgozom, paradicsomot termesztek és fürjeket tartok, fürjtojást termelek.

Tíz évig hentesként dolgoztam, hajnaltól késő estig, sokszor hétvégén is. Szerettem volna olyasmit csinálni, ami mellett marad egy kis időm másra is, így lettem postás. Évtizedekkel ezelőtt édesapám már tartott fürjeket, ám mivel akkoriban nagyon nehéz volt a tojás értékesítése, és én se tudtam még segíteni ebben, így abbamaradt a tenyésztés. Később, amikor több szabadidőm lett én szorgalmaztam, hogy vágjunk bele megint a fürjtartásba.

– Amikor meghoztuk a döntést, intenzív tanulásba kezdtem. Körülbelül egy hónapot azzal töltöttem, hogy elolvastam az összes fellelhető irodalmat a fürjtenyésztésről. Közben megkértük az összes engedélyt, hogy őstermelő lehessek, számlaképes kistermelő, nem volt egyszerű procedúra.

Miczák Lászlóék most 100 fürjet tartanak az édesapa által készített, almolt, homokfürdővel ellátott ketrecekben. Az állomány négyhetesen érkezik, és körülbelül nyolc hetesen kezdi a tojástermelést.

A gazdasági fürj vagy japán fürj kelet-ázsiai madár, mely főként Mandzsúria, Délkelet-Szibéria és Észak-Japán területén költ, telelni pedig Indokínába és Japán déli részére vonul. Mint európai rokona, ez a madár is a füves területek jellemző faja. Főként rovarokkal és más gerinctelenekkel, valamint magvakkal táplálkozik. Európában az 1900 éves elején kezdték tenyészteni. Több színváltozata ismert, lehet vadas színű, egyszínű fehér, sárga, rozsdabarna vagy hamuszürke. A tojók hasznosítása a tenyésztésben és az árutermelésben is legfeljebb egy évre tehető. A japán fürj akár 300 tojást is tojik egy év alatt. A származástól, a takarmányozástól és a világítástól függően 50 napos korban kezd tojni. Az átlagos tojástömeg 15-17 gramm. Egy tojó évenként testtömegének húszszorosát, 2,5-3,0 kg tojást termel. A fürjtojás alacsony kalóriatartalmú, a tyúktojásnál több káliumot, kalciumot, vasat és B2-vitamint tartalmaz. Több benne a hasznos HDL-koleszterin, és gazdag D-vitaminban.

– Sajnos édesapám már nincs velem, akivel korábban közösen keltettünk. Ezt munka mellett nem tudom felügyelni, így marad a fiatal állomány megvétele. Régebben a takarmányt is magunk daráltuk, de már lehet kész tápot venni, így nem kell pepecselni a darálással, a kiegészítőkkel. Azért, ha akadnak a kertben nagyobb uborkák, amik már étkezésre nem alkalmasak, azt összevágom a fürjeknek, de kapnak más zöldséget, gyümölcsöt is, ami éppen a kertben leledzik.

Napi 70-80 tojást tojnak összesen a madaraink, ez havonta átlagosan 2000 darab. A tojást inkább egészségkúrán lévők viszik, ők reggelente 5 nyers tojást elfogyasztanak.

Van, aki nagy uborkás üveggel kéri a füstölt-pácoltat, abba 40 darab is belefér. Így azért többségében elfogy az előállított mennyiség.

Főtt-füstölt fürjtojás

A tojásokat ugyanis nemcsak nyersen adják el, hanem fel is dolgozzák. László azt meséli, hogy sokáig nem is kellett kísérleteznie a főtt-füstölt tojás ízvilágával, szinte rögtön rátalált a megfelelő kombinációra. Amikor késznek találta, megkóstoltatta ismerőseivel, és akkor tudta, hogy rátalált a tökéletes ízharmóniára, mikor a visszajelzések alapján többen rendeltek tőle. A füstölt-főtt mellett mostanra van már zöldfűszeres pácolású és savanyított céklás tojásuk is.

– Pástétomot is szoktam készíteni, igaz nem eladásra. A tojást úgy füstölöm, hogy a fűrészporba keverek egy kis szárított rozmaringot is, ez pikáns ízt ad neki. Aztán ledarálom, amihez vajat, mustárt, sót, borsot és hagymát is teszek. Ezt a pástétomot aztán szalámibélbe lehet tölteni, szerintem igazán kiváló ajándék. Azt veszem észre, hogy az emberek egyre szívesebben ajándékoznak gasztronómiai különlegességeket. Lett már így vásárlóm is, aki korábban ajándékba kapott egy üveg tojást, és emaitt megkeresett.

Sokan kérdezik, hogy miért nem csinálom nagyobb mennyiségben, akkor jobban megérné, de én ezzel a mértékkel és hozammal meg vagyok elégedve. Nem kívánok egy nagyobb vállalkozásba belevágni, ami több gondot és problémát is eredményezne.

Ha több fürjet akarnék tartani, azt már itt nem lehetne megtenni, akkor bérelni kéne egy telepet, alkalmazottra is szükség lenne, akinek fizetést is kellene adni. Ha több a madár, nagyobb a rizikó, ergo nagyobb a veszteség lehetősége. Az állatot ráadásul folyamatosan etetni kell, nem lehet félrerakni, ha éppen nem jó a piac. A fürjtojás ugyan egy hónapig eláll, de ha véletlenül ránk marad, azt néhány nap után feldolgozzuk. Szeretek itt élni a város közepén, és ha megkívánom a tojásos lecsót, csak kimegyek a kertbe a hozzávalókért. Lemegyek a fürjekhez tojásért, szedek egy kis paprikát, paradicsomot, meg kihúzok néhány hagymát – tudom, ezt a városban rajtam kívül már csak kevesen tehetik meg.

Forrás: Kistermelők Lapja