0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 28.

Az érő fürtök vámszedői

A zsendülő fürtök általában már nem fertőződnek meg a gombás betegségektől, a szürkepenészt kivéve. Más, jóval nagyobb károsítók leselkednek rájuk. A seregély kártételének problémája valószínűleg egyidős a szőlőtermesztés kezdetével.

A seregély az európai és afrikai mediterrán régióból az egyik legkorábban visszatérő madarunk. A hazai fészkelők zöme szeptemberben vonul el, de enyhébb időjárás esetén egy részük télire is itthon marad. Általában kétszer fészkel.

Fiókarepítést követően jelenik meg mind gyakrabban a gyümölcsösökben, majd a szőlőidény érkeztével a szüretig tömegesen előfordul az ültetvényekben.

A seregély védett madár, mert rengeteg kártevőt (hernyók, legyek stb.) elpusztít a fészkelés idején. Az Európai Unióban természetvédelmi szempontból jelentős állatfajnak minősül, emiatt a 13/2001. (V. 9.) KöM rendelet 4/A. § (1) bekezdése szerint gyérítésére akkor kerülhet sor, ha az okszerű mezőgazdasági termelés érdekében az nem sért természetvédelmi érdeket.

A nyár közepétől a szüret időszakáig azonban az érett szőlőfürtöket dézsmálják, és az általuk okozott kár akár 20-30% is lehet.

Egy-egy seregélycsapat látogatása több tíz kilós veszteséget is okozhat a szőlőtermesztőknek, ezért az érés időszakában riasztással védekezünk ellenük.

Klasszikus megoldás, amikor madárijesztőkkel, műmadarakkal (sas, varjú, bagoly) próbáljuk elriasztani a seregélyeket, de elterjedt módszer a hanghatású riasztás is.

Sajnos a legtöbb madár­elhárító csak részlegesen és átmenetileg válik be, nagyon rövid időszakokra lehet eredményes.

A seregélyek nagyon okosak, és a legkisebb rést is megtalálják a szőlőhálón, a szalagoktól és a ragadozószemtől sem riadnak meg. A lövéstől vagy a hangágyútól is csak átmenetileg rettennek el, mert egy idő után rájönnek, hogy nem éri őket baj a durranást követően. Tartósan leginkább a fizikai tárgyak (pl. traktor), vagy az ember mozgása tarthatják távol őket.

A mechanikai elhárítás, azaz kék színű madárhálóval való védekezés a házi kerti szőlőkben az egyik leghatásosabb módszer, bár a háló nem éppen olcsó, viszont csak egyszer kell megvenni, utána több éven keresztül használható erre a célra.

A legújabb megoldások közül említést érdemel egy olyan speciális eszköz, amely mintegy 4 cm átmérőjű, mozgó lézerfoltot bocsát ki, ami a madarakban egy fizikai tárgy közeledtének érzetét kelti. Ettől megriadnak és elhagyják a területet. Sem zajjal, sem zavaró látvánnyal nem jár, így nem jelent veszélyt a madarak testi épségére.

Van megoldás seregély ellen!

Hihetetlen károkat okoznak a seregélyek az érőfélben lévő gyümölcsök és szőlő termésében, minden ismert védekezési módszer ellenére. Egy új, olcsó és főleg halk megoldást alkalmaztak sikerrel a Bács-Zöldért ültetvényeiben. Az idén kipróbálták a mozgó „műsast”, ami egy nagyon hosszú, rugalmas rúdra erősített ragadozómadár-figura, amit a legkisebb szellő is mozgásba hoz. A ragadozó sziluettje az eddigi tapasztalatok szerint 4-5 hektárról tartja távol a termést dézsmáló kisebb madarakat. Az idén, miután kirakták a riasztó figurát, 10 percen belül eltűntek a seregélyek. A cseresznyeültetvények több tagban, körülbelül 8 kilométeres körben találhatók, de egy kisebb, egyhektáros tábláról megfeledkeztek, ott a madarak szüreteltek. Nagyon nagy dolog, hogy ez a pár tízezer forintos eszköz ilyen megbízhatóan távol tartja a seregélyeket. Az a legfontosabb, hogy jó magasra, 7-8 méterrel a föld fölé kell elhelyezni. Szükség szerint át lehet vinni a következő veszélyeztetett ültetvénybe.

Késő nyáron a szőlőbogyót is károsíthatják a bagolylepkék (gyapottok-, káposzta-, saláta-bagolylepke). A gyapottok-bagolylepke elsősorban a szántóföldi növények és a zöldségfélék kártevője, de tömeges előfordulása esetén a nőstények a szőlőbe is berepülnek, s tojásaikat szétszórtan a szőlőbogyók felületére rakják. A kikelő hernyók megrágják a szőlőbogyók felületét és a felső rétegét, kaput nyitva ezzel a szürkerothadásnak, főleg a kórokozónak kedvező, csapadékos időben. Száraz, meleg évjáratokban a sebek beszáradnak.

A gyapottok-bagolylepke jellegzetesen déli, mediterrán fertőzött területekről vándorol hozzánk, de az általános fölmelegedés következményeként itthoni áttelelése is egyre valószínűbb.

Augusztus folyamán mindenképpen védjük meg a szőlőfürtöket a hernyók okozta sérülésektől. A szőlőmolyok ellen használt rovarölő szerek hatásosak gyapottok-bagolylepke hernyói ellen is.

A káposzta- és a saláta-bagolylepke hernyói esősorban akkor kerülnek a szőlőre, ha a sorok közötti gyomokon (pl. apró szulákon) károsítottak és annak lombja eléri a szőlőt, vagy a nyári gyomirtást követően áttelepülnek a szőlőbe. A kártétel a leveleken és a fürtön is megfigyelhető, következtében nagy szabálytalan rágások jelennek meg. A hernyók jellegzetesen fénykerülők, és csak este bújnak elő. Sokszor a kártevőktől mentesnek gondolt csemegeszőlő leszüretelésekor a hernyók a ládákba kerülnek.

Az amerikai fehér medvelepke második nemzedéke okozhat kárt a szőlőben, általában augusztusban.

Évente két nemzedékben károsít, gradációs években az elsőrendű tápnövényekről szinte minden növényre, így szőlőre is betelepülhet és kárt okozhat.

A fiatal, sárgászöld vagy szürkés árnyalatú, hosszú szőröket viselő hernyók kezdetben csak a szövedékkel sűrűn bevont fészkekben együtt hámozgatják a leveleket, majd szétmásznak. Ilyenkor az idősebb hernyók a szőlőfürtöket is károsíthatják.

A szőlő fürtkártétele ellen elsősorban mechanikai védekezés javasolható.

Ismert, és gyakran alkalmazott módszer a hernyófészkek hernyózóollóval történő eltávolítása, majd összegyűjtése. A lepkék rajzása szexferomon- és fénycsapdákkal is nyomon követhető.

Dr. Koleva Roszica

Forrás: Kerti Kalendárium