Hajdan a bivalyokat szekér elé fogták és a termőföldek megművelésében, a bányákban, valamint fakitermelésben is használták. Napjainkban viszont a leghatékonyabb munkájuk az elmocsarasodó élőhelyek helyreállítása, hiszen képesek a taposásukkal ismét nyílt vízfelületekké alakítani a nádasokat és zsombékosokat.
youtube://v/-PcdVry8LZc
Tajti László a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság tájegységvezetője elmondta, hogy a pusztaszeri Vesszős-szék területén a bivalyokat 2004-ben állították munkába. Segítségükkel a szinte teljesen elmocsarasodott szikes tavat sikerült helyreállítaniuk. Ezáltal
A bivalyok bevetése ezeken a területeken azért is előnyös, mert szívesen elfogyasztják a szürkemarha által kevéssé kedvelt sást, nádat és egyéb vízinövényt. Ráadásul a bivalyok bevetése az élőhely-rekonstrukciós munkába olcsóbb, természetkímélőbb megoldás, mint a gépek, nádzúzók és vágók használata.
Napjainkban a Vesszős-széken kívül a mórahalmi Nagyszéksós tónál, a Fülöpszállás melletti Kelemen-széken és a Szabadszállás melletti Zab-széken is a bivalygulyák tartják karban a szikes tómedreket. Legelésükkel, taposásukkal és dagonyázásukkal nem csak felnyitják a növényzettel benőtt tómedreket, hanem
Sőt napjainkra a legelő bivalygulyák lenyűgöző részévé váltak a tájnak.
A házi bivaly: a szarvasmarhánál igénytelenebb őshonos háziállatunk. Őse valószínűleg az indiai vadbivaly volt. A hazánkba a Honfoglaláskor, mint igavonó állat kerülhetett. Teje kiváló minőségű, porcelánfehér színű, kellemes ízű, a tehéntejhez képest vitamintartalma is magasabb. Magas zsírtartalmának köszönhetően (8%) 6 liter tejből 1 kg sajtot tudnak készíteni (ugyanehhez a mennyiséghez 10 liter tehéntej felhasználása szükséges). Tejéből készül a mozzarella, a feta és a cheddar sajt.
A bivaly húsa sötét vörösesbarna, durva rostú, ám rendkívül ízletes. Kiemelkedően magas a fehérje- és alacsony a zsírtartalma. Foszforsavakban és vasban gazdagabb mint az átlagos marhahús. Jelentős B6, B12 vitaminokat, káliumot és kalciumot tartalmaz.