0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 28.

Elegáns és kecses: a lipicai ló

Szilvásvárad közel hetven éve ad otthont egy elegáns, hegyvidékhez szokott, nagy tenyészértékű fajtának, amely nemcsak nemzetközi versenyeken, de akár a filmvásznon is megállja a helyét. A csikók sötéten születnek, később lesznek pej, szürke vagy egészen világos színűek.

Bátor, megbízható és kitartó; ez a lipicai. Félős ember jobb, hanem nem ül a nyergébe, mert az állat megérzi a bizonytalanságot. Ha szaporábban ver a szívünk, vagy izzad a tenyerünk, nyugtalansággal válaszol. Nehéz megtörni, az erőszakot rosszul tűri, a szolid következetességet szereti.

Nevelését az alapoknál kell kezdeni, ha ott valami félresiklik, nehezen lehet kijavítani a berögzült hibát.

Legenda talán – de mint minden ilyennek, van alapja –, hogy ez a fajta ló belelát az ember lelkébe, megérzi annak minden rezdülését és reagál is az ember lelkiállapotára.

Ezeket a gondolatokat Cseri Dávid, az Állami Ménesgazdaság Szilvásvárad vezetője foglalta össze, mint a fajta jellemzőit. Ő idén január óta tölti be ezt a posztot, miután az előző igazgató, Dallos Andor fiatalon, gyors lefolyású betegségben elhunyt. Előzetesen Cseri Dávid a külföldön szerzett tapasztalatait kamatoztatva az Agrárminisztérium Kincsem Lovasprogram koordinátora lett, s a nemzeti ménesek szakmai felügyelete tartozott hozzá, majd innen került az Állami Ménesgazdaság Szilvásvárad lipicai törzstenyészetéhez .

– Munkánk célja megőrizni ennek az egyedülálló fajtának a génállományát, valamint a nagyobb presztízsű sporteredményeken a gyakorlatban is megmutatni rendkívüli adottságait – mondja az igazgató.

Mint meséli, szilvásváradi színekben 2002 óta először szállnak újra versenybe négyes fogattal a tervek szerint jövőre Budapesten rendezendő fogathajtó Európa-bajnokságon. Két versenyzőjük közül ifjabb Galbács Ferenc Tápiószentmártonban, míg Váczi István Hetényegyházán edz a lovaival, készülve az éves verseny­programokra.

Díjlovaglóik közül Mikó Tamás, Rácz Zsófia, Géczi Hanna és Marschall István a legeredményesebbek, de külön öröm a ménesgazdaság számára, hogy immár minden szakágban – a díjugratásban és a lovastornában is – vannak versenyzőik. Voltizs csapatuk tagjai helyi és környékbeli 7-17 évesek, akik 2020-tól már szintén részt vesznek versenyeken. Büszkék a néhány héttel ezelőtt debütált, a birtokon dolgozó fiatal hajtóra, Kemény Jánosra is. A Kincsem Nemzeti Lovasprogram keretében pedig a szilvásváradi általános iskola negyedik és ötödik osztályosai heti 2-2 órát lovagolnak testnevelésóra gyanánt, s reményeik szerint közülük később többen is csatlakoznak majd a helyi lovassport-egyesülethez.

Csipkéskúttól a Ménesudvarig

A gazdaságban nemenként, koronként és úgymond „használat” szerint is elkülönítik a nagyjából háromszáz lipicait. A nemrégiben átadott Lipicai Lovasközpontban vannak a kiképzés alatt álló vagy már versenyre fogott lovak.

A fajta törzsménjei mellett az 1860-ban épült grófi istálló egyik termében kialakítottak egy fajtatörténeti múzeumot, ahol bemutatják a lovasélet mindennapjait, a míves gonddal elkészített bőrszerszámokat, s itt találhatók ifjabb Vastagh György nagy értékű lovasszobrai is.

Cseri Dávid megemlíti, hogy az utóbbi időszakban külön figyelmet szenteltek az 1983-ban létrehozott, legendás lipicai lovak emlékét őrző kopjafás park felújítására, megadva ezzel a méltó tiszteletet a nagy elődöknek. Az emlékpark melletti épü­­let­együttesben pedig akár meg is szállhat a lovakat kedvelő vendég az istálló fölötti Plútó Szállóban, amelyek az üdülési szezonban – mint a helyszínen a szállás vezetőjétől megtudtuk – igencsak kapósak.

Pár száz méterre lévő Ménesudvarban az anyakancákat helyezték el csikóikkal, s itt vannak a fogat- és a túralovak is.

Ugyancsak ez szolgál helyszínül hajtókocsi múzeumnak, ahol a szekértől az elegáns grófi kocsikig számos műremekkel találkozik a látogató. Érdemes itt, az egyik régi színből kialakított helyiségben leülni, s végignézni a ménes történetét összefoglaló, nagyjából fél órás kisfilmet – ha magunk nem is lehetünk ott épp a Bükk-fennsíkon vágtázó mének között, valamit visszakaphatunk abból a hangulatból, amit a lovak mellett élők nap mint nap tapasztalnak. Persze nyugodtan eltúrázhatunk, vagy ha van elég gyakorlatunk, akár el is lovagolhatunk a falu határában lévő Szána-völgybe, ahol a kancacsikók élnek, de akár a hegyre felkaptatva a Csipkéskútra, a méncsikók szálláshelyére, ahol a fiatal állatok három éves korukig tartózkodnak. Ebben a ter­mé­szetközeli környezetben hamar kiderül, melyikből lesz később jó díjló vagy fogatló, miként az is, melyiket kínálja majd árverésre a gazdaság.

Lázár Zoltánnal kettes­fogathajtó világbajnokságot nyert Favory XXX húszévesen még mindig fedez, az ő utódai a többieknél jóval magasabb áron kelnek el: nem véletlenül fordítanak nagy figyelmet a sporteredményekre.

Ha vigyáznak egy jó fede­ző­ménre, akár húsz éves kora felett is képes teljesíteni, a lipicai egyébként is egy hosszú élettartamú fajta.

A ménesgazdaság rendelkezik még harminc, szintén őshonos, nagy genetikai értékű Gidrán lóval, melyek Marót­pusztán találhatók, s legfőképp lovastusára alkalmasak, Bizonyítják ezt az elért eredmények, hiszen számos nemzetközi eredményt is elkönyvelhet a fajta a szakágban.

Két éve újabb értékes telephellyel gyarapodott a Ménesgazdaság.

Hozzájuk került a parádi cifraistálló, amelyet Gróf Károlyi György építtetett a fürdőtelepi kastélya közelében, Ybl Miklós tervei alapján. Jelenleg kocsi­múzeum működik itt, különleges darabjai között pedig megtalálható az országházi díszhintó, melyet az országgyűlés elnöke használt az 1896-os millenniumi felvonuláson, vagy épp Szmrecsányi Lajos egri érsek díszhintója, amelyet egy bécsi kocsi­gyáros készített.

Sztárok a filmvásznon

A génmegőrzésen, a lovas kultúra és hagyományok ápolásán túl a 2018-ban átadott lovasstadiont és fedett lovardát is igyekeznek megtölteni programokkal, ami nem feltétlenül csak lovakhoz köthető eseményeket jelent.

A koronavírus több ígéretes rendezvényt is „eltörölt”, mint a Nemzetközi Lipicai Történelmi Lovasgálát, vagy a szintén nemzetközi patkolókovács-vetélkedést.

Júniusban négy szakágban – fogathajtás, díjugratás, díjlovaglás, lovastorna – rendezhettek versenyeket, többre rekord számú nevezés érkezett. A legutóbbi díjugrató versenyen például kétszáz ló indult, 640 starttal. Cseri Dávid véleménye szerint a nézők is kezdik megismerni a Szalajka-völgy bejáratánál lévő létesítményeket, így bizonyára nem véletlen, hogy az országos fogathajtó döntőnek már négyezer látogatója volt. Noha az ötszáz fő feletti rendezvényeket augusztusban törölni kellett – köztük így az augusztus 22-re tervezett Hungarikum Gálát is –, kisebb tömegeket vonzó programokat azért terveznek.

A ménesgazdaság központi irodaépületének szép parkja kiváló helyszín lehet akár szabadtéri koncertekhez is.

A lipicai fajta népszerűsítéséhez hozzájárultak azok a filmek vagy épp videóklipek is, amelyekben a szilvásváradi ménes lovai szerepeltek. Ott láthattuk őket legutóbb a Netflix The King című egész estés filmjében (a lovas jelenetek jó részét a falu melletti völgyekben rögzítették), de szilvásváradi lovak vágtáztak Will Smith egyik videó­klipjében is, csakúgy, mint a gróf Széchenyi István életét bemutató Hídemberben vagy épp a Gerard Depardieu főszereplésével készült Cyrano-ban.

Forrás: Kistermelők Lapja