Ezzel lehetett tesztelni, hogy a baromfitrágyában lévő glifozátmaradék befolyásolja-e a haszonnövényeket, amennyiben az ürüléket trágyaként használják fel.
Az University of Turku kutatói szamócával és réti csenkesszel ültették be a kísérleti területet. A növényeket aztán a glifozátos táppal, illetve az organikus táppal etetett fürjek ürülékét tartalmazó alommal trágyázták. A szamóca és a csenkesz tenyészideje alatt végig figyelték a növények növekedését és szaporodását.
Ezenfelül, a glifozátmaradványt tartalmazó baromfitrágyának közvetett hatásai is voltak. A nagyobb réti csenkeszek több virágzatot hoztak és a növényevő rovarok előnyben részesítették a nagyobb szamócákat.