A múlt hónapban véglegesített egyezményt Liz Truss brit és Moteki Tosimicu japán külkereskedelmi miniszter írta alá Tokióban. A megállapodás január 1-én lép életbe.
Ez az első olyan szabadkereskedelmi megállapodás, amelyről London a brit EU-tagság megszűnése óta önállóan egyezett meg egy magasan fejlett, világgazdasági szinten is nagy súlyú nem európai gazdasággal.
A brit külkereskedelmi minisztérium adatai szerint Nagy-Britannia és az Európai Unió kereskedelmi forgalma 2018-ban megközelítette a 660 milliárd fontot (265 ezer milliárd forint); a Japánnal folytatott kétoldalú kereskedelem értéke nem egészen 30 milliárd font volt abban az évben.
Két éve az Európai Unió is szabadkereskedelmi megállapodást kötött Japánnal. Ez a megállapodás felszámolja a kétoldalú árukereskedelemre kivetett vámokat, megnyitja a szolgáltatások és a közbeszerzések piacát, emellett közös szabályrendszert és szabványokat hoz létre.
Az Európai Unió és Japán együtt a világgazdasági szintű hazai össztermék (GDP) csaknem 30 százalékát állítja elő, közös részesedésük a világkereskedelmi forgalomból megközelíti a 40 százalékot.
Miután Nagy-Britannia január 31-én kilépett az EU-ból, a japán piacon éppen az Európai Unió lesz a legfőbb kereskedelmi versenytársa.
London várakozása szerint a szabadkereskedelmi megállapodás elősegítheti Nagy-Britannia csatlakozását a Átfogó és Előremutató Csendes-óceáni Partnerség (CPTPP) nevű térségi gazdasági társuláshoz.