0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 28.

Magyar érdekek a KAP-tárgyalásokon

Az EU-tagországok mezőgazdasági és halászati minisztereinek októberi ülése, amin megállapodás született a 2023–2027 közötti Közös Agrárpolitika szabályrendszeréről, csak az érdekérvényesítési tárgyalások első mérföldköve. A Magyar Közgazdasági Társaság online konferenciáján Juhász Anikó, az Agrárminisztérium agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkára ismertette az ülés eredményeit.

A jogszabályok tárgyalása 2021-ig tart, legkésőbb 2021 végére pedig véglegesíteni kell és hivatalosan be kell nyújtani a tagállamok KAP stratégiai terveit, majd 2022 folyamán el kell fogadni a megvalósításuk érdekében hozott nemzeti jogszabályokat.

Az uniós alapjogszabályok véglegesítéséről háromoldalú tárgyalásokon dönt az Európai Bizottság, a Tanács és az Európai Parlament.

A KAP-tárgyalásokon a KAP tartalmáról döntenek. A 2021–2027 közötti uniós keretköltségvetésben (MFF) valamelyest csökken a KAP részaránya, de mégsem csökken 30 százalék alá, ahogy az Európai Bizottság eredetileg javasolta. A KAP forrásait is magába foglaló költségvetési fejezet főösszege 2018-as árakon számolva 356,374 milliárd euró lenne, ami végeredményben 20 milliárddal több, mint a Bizottság eredeti, 2018-as javaslata. A KAP forrásainak 40 százalékát klíma- és környezetvédelmi célra kell fordítani.

Folyó áron számolva 12 milliárd euró támogatást kaphat Magyarország 2021–2027 közötti, emellett a Next Generation EU-program keretében vidékfejlesztésre fordítható 7,5 milliárd euróból további 262,9 millió euró jutna hazánknak a költségvetési időszak első 2 évében.

Folyó áron nézve és a Next Generation EU-t is figyelembe véve nem egészen 3 százalékkal kevesebb forráshoz juthatunk. Ez a vidékfejlesztés esetében közel 13 százalékos csökkenést jelent.

A Next Generation EU mellett további forrásokra számíthat Magyarország, például a Helyreállítási és Ellenállóképesség-javítási Alapra (Recovery and Resilience Facility, RRF), amit új, „mini” operatív programok kidolgozására hozott létre az Európai Unió. Az alapból származó forrás elnyeréséhez az országoknak meg kell határozniuk, hogy milyen intézkedéseket terveznek megvalósítani az RRF terhére, amiket a Bizottságnak is jóvá kell hagynia. Magyarország az öntözés fejlesztését és a mezőgazdaság digitalizálását tervezi az RFF-ből finanszírozni.

Szabályozási keretek

Mint az agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár elmondta, az egy gazdaságra jutó támogatás plafonjáról, a cappingről a legmagasabb szinten, a tagállamok állam- és kormányfői döntenek, illetve részletezte, hogy mely gazdaságméretre milyen mértékű támogatáselvonás vonatkozhat. A külső konvergenciát az összes tagállam közösen finanszírozná.

A külső konvergencia folytatásának oka, hogy még mindig nem ugyanannyi közvetlen támogatás jut 1 hektárra az uniós tagországokban, pedig mindenkinek az volna az érdeke, hogy ez minél egységesebb legyen az EU-ban.

A mezőgazdasági tartalékot – ami az EU egyfajta krízistartaléka lesz – a 2022-ben a pénzügyi fegyelem mechanizmusa keretében elvont, de fel nem használt forrásokból töltenék fel. A tervek szerint, folyó áron számolva, 450 millió eurót lehetne így tartalékolni.

A KAP I. és II. pillére közötti átcsoportosítás mértékéről szólva Juhász Anikó elmondta, hogy a két pillér közötti átcsoportosítás mértéke a jelenlegi 15-ről 25 százalékra nőne, illetve a külső konvergencia kedvezményezettjei esetében 30 százalékra a II-ből az I. pillérbe.

A vidékfejlesztés társfinanszírozása szintén a KAP-szabályozás keretébe tartozik.

Az Európai Tanács úgy határozott, hogy a vidékfejlesztési támogatások uniós forrását a tagállamoknak régió típu­sonként eltérő mértékben, de legalább 15 százalékkal kell kiegészíteniük, de a kiegészítés mértéke nem haladhatja meg a 80 százalékot.

A 2021–2027 közötti költségvetési időszakban eredetileg mini­mum 3 év (n+3 év) lehetett volna az intézkedések kifutási ideje – ami alatt az úgynevezett determinációs kifizetésekre sor kerülhet –, azonban az Európai Tanács ezt 2 évre csökkentette.

A KAP-reform fő célja a fenntarthatóbb gazdálkodás

Az új KAP források felhasználása tekintetében a jövőben a teljesítményalapú megközelítés kerül a középpontba. Jelenleg a közvetlen támogatások 30 százalékának kifizetése múlik zöld előírások vállalásán, de az új költségvetési időszakban az összes közvetlen kifizetés előfeltétele lesz a teljesítésük. Az I. pillérben új elemként megjelenik az Agroökológiai Alapprogram (Eco-schemes), a II. pillérben pedig továbbra is megmaradnak a klíma- és környezetvédelmi intézkedések. A gazdálkodók számára ez önkéntes vállalást jelent, tagállami szinten azonban kötelezőek.

Juhász Anikó nagy eredménynek tartja, hogy a kisgazdaságok továbbra is élhető gazdálkodási környezetben működhetnek.

A Bizottság módosító javaslata a HMKÁ 8 (vetésforgó, terménydiverzifikáció) és 9 (nem termelő tájképi elemek minimális aránya) esetében eltörölte volna a kisgazdaságok mentesítését, ami jelentős adminisztrációs terhet jelentett volna a hatóságnak,

másrészt teljesíthetetlen és nem életszerű követelményeket támasztott volna a kisgazdaságok felé. Végül 14 tagállam összefogásával sikerült elérni a 10 hek­tárosnál kisebb birtokok mentességét.

Lényeges, hogy megmaradnak azok a jogcímek, amelyek a Bizottság eredeti javaslata szerint megszűntek volna. Ezek közül a legfontosabb az átmeneti nemzeti támogatások továbbvitelének lehetősége. A vidékfejlesztésen belül az öntözési beruházások esetében ismét sikerült derogációt elérni, márpedig ez az alapfeltétele annak, hogy a magyar szaktárca a továbbiakban is kedvező feltételek mellett tudjon öntözésfejlesztési támogatást nyúj­tani.

Juhász Anikó elmondta, hogy sikerült jelentős mértékben csökkenteni a támogatási rendszer működési és pénzügyi kockázatait, ugyanakkor bizonyos kockázatok még mindig fennállnak.

Az I. pillér Agroökológiai Alapprogramja várhatóan új bizonytalansági tényező lesz a területalapú támogatások rendszerében, az indikátorrendszer kiterjesztése újabb adminisztrációs terhet jelent, aminek néhány éven belül pénzügyi következményei lehetnek a tagállamok számára.

Emellett a környezet- és klímavédelemi célok markánsabbá tételének várhatóan legalább részlegesen áldozatául esik az európai mezőgazdaság versenyképessége, még akkor is, ha ezek a célok a mezőgazdasági termelők érdekeit is szolgálják.

Összkép

Végezetül az agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár összefoglalta a pillanatnyi helyzetet. Mint elmondta, a Tanács által elfogadott állásponttal szemben az Európai Parlament jóval részletesebb szabályokat alkotna, még kevesebb mozgásteret hagyva a tagállamoknak a tervezésben és a végrehajtásban.

A helyettes államtitkár kifejtette, hogy valamennyi eddigi vidékfejlesztési intézkedés támogatható marad, a vissza nem térítendő beruházási támogatások túlsúlya szintén, továbbá a banki finanszírozás szempontjából szerencsés körülmény, hogy nem változik érdemben a közvetlen termelői jövedelemtámogatások szerkezete.

A támogatások alappillére 2020 után a fenntarthatóságot elősegítő alap jövedelemtámogatás lesz, felváltva a jelenlegi SAPS- és zöldítési jogcímeket. Erre épülnek a kötelező és választható elemek, például az új elemként bevezetendő Agroökológiai Alapprogram, vagy a már jól ismert termeléshez kötött támogatások. Az új KAP 2023-ban indul, de az addig tartó átmeneti időszakban is változatlanul rendelkezésre állnak a közvetlen kifizetések és a vidékfejlesztési támogatások.

Forrás: Magyar Mezőgazdaság