Csordultig feltöltött kincstár
Már a kőkorszakban termesztettek káposztaféléket, és az ókorban is előszeretettel használták gyógyhatásai miatt. Rengeteg, számunkra élettanilag értékes anyag található a káposztában.
Indol tartalma révén a hetente legalább 4 alkalommal fogyasztott nyers káposzta védő hatást fejt ki egyes ráktípusokkal szemben.
Részt vesz a DNS szerkezetének védelmében. Serkenti a méregtelenítést, harcol a rovarirtók, és más mérgező anyagok karcinogén hatása ellen. Elfogyasztás után néhány perccel a szulforafán belép a vérkeringésbe és aktiválja a védekezőrendszert. Ösztönzi a májban levő, szabad gyököket lefegyverező, méregtelenítő enzimek termelését.
Szemvédő lutein és zeaxantin tartalma támogatja az egészséges látás megőrzését, megelőzik vagy csökkentik a sárgafolt sorvadását. Elősegíti a gyomor és a bélnyálkahártya regenerálódását, nélkülözhetetlen a gyomor-, és nyombélfekély kivédéséhez. Emiatt javít a káposztalé kúra a gyomorfekély állapotán.
Kifejezetten gazdag ásványi anyagokban (kálium, kalcium, magnézium, foszfor, vas, cink, króm, mangán, szelén, réz). Rostjai kedvezően hatnak a táplálék transzportjára a bélrendszerben, és támogatják erőfeszítéseinket a testtömeg csökkentésben is. Pajzsmirigy túlműködés esetén azonban mértékkel fogyasszuk!
A színpompás élővilágért
Az antociánok olyan vegyületek, melyek azon túl, hogy színesebbé teszik a világot elképesztő hatásspektrummal is rendelkeznek. Vízben és a legtöbb szerves oldószerben könnyen oldódnak, hő hatásra károsodnak, savas közegben elpirulnak, lúgok hatására kékes színűvé változnak.
Kühnau vizsgálata szerint 1976-ban az USA-ban nyáron 215 mg, míg télen 180 mg antocianint fogyasztottak naponta, manapság az értéke alig haladja meg a 12 mg-ot. Az Európa országaiban végzett felmérés sem ad okot az elégedettségre, hiszen az antocianinok elfogyasztott mennyisége csak 20-65 mg naponta.
Bíborban született
Az antocianinok a vörös káposztában is előforduló fitonutriensek. Fontos szövetségeseink a szív-, és érrendszeri betegségek elleni védelemben, gátolják a trombocita-aggregációt, csökkentik az agyvérzés kockázatát.
Antibakteriális hatásuk a Gram-negatív baktériumokkal szemben érvényesül. Stimulálják az inzulinszekréciót, segítenek inzulinérzékenység esetén.
Fermentálni olyan jó
Ha már az egyik legegészségesebb zöldségről van szó, megérdemli, hogy a legjobb formájában fogyasszuk. A fermentálás egy ősi feldolgozási és tartósítási eljárás is egyben.
A savanyított káposztában lévő baktérium kultúra támogatja a szervezet védelmét, elnyomja a Helicobacter pylorit, jótékonyan hat a koleszterinszintre, gyulladáscsökkentő. A jótékony laktobacilusok segítenek az egészséges bélflóra kialakításában, ezáltal segítik az emésztést, a tápanyagok felszívódását és beépülését, valamint fokozzák az immuntevékenységet.
A „gyógy feles”
A fermentált káposzta leve is fogyasztható, finom és nagyon egészséges. Akinek teljesen új élménynek számít az ilyen probiotikus készítmények fogyasztása, fokozatosan szoktassa hozzá a szervezetét.
Jótékony hatású, ha később minden étkezés előtt fogyasztunk egy-egy kis pohárkányit, szükség esetén kicsit hígítva.
Savanyított káposzta
Alaposan tisztítsuk meg a zöldségeket és az üveg(ek)et. Szeleteljük, vagy gyaluljuk le a fejes káposztát, és lazán tegyük bele az üvegbe. Szórjunk bele 1-1 csipet fekete borsot, koriander magot és édesköményt. Felöltjük 2%-os sóoldattal (1 liter vízhez 1 evőkanál lehetőleg nem jódozott só), kupakkal lezárjuk az üveget és közvetlen napfénytől védett helyen, szobahőmérsékleten tartjuk.
Ha szükségesnek látjuk, pótoljuk sóoldattal a fogyást, hogy a lé ismét befedje a darabokat. Kb. 1 hét múlva már fogyasztható, de lehet hosszabb ideig is fermentálni. Amint késznek nyilvánítjuk, tegyük hűtőszekrénybe, vagy a hűvös kamrába. Érdemes elkezdeni, mert karácsonyig még bőven elkészülhetünk vele.