A növénytermesztés megjelenésével a gyűjtögető, halászó-vadászó életmód háttérbe szorult, és kezdetét vette az egyre inkább földhöz kötött tevékenység, az első mezőgazdasági forradalom. Ez az átállás legjobb ismereteink szerint Kr.e. 9500–8500 tájékán kezdődött, Délkelet-Törökország térségében, a Földközi-tenger keleti partvidékén és a mai Irán nyugati részében.
A 18. században végbement a második mezőgazdasági forradalom, majd az 1950-es években elkezdődött a harmadik, és az emberi civilizáció bolygónk erőforrásainak felhasználásával a mai napig töretlenül fejlődik.
A talaj, mint a termelés fizikai közege, tere, termékenységével a növénytermesztés bázisa, valamint tárgya és eszköze mindazon tevékenységeknek, amelyek nagyobb és biztosabb termések elérését célozzák. Az évezredek során emberi társadalmunk odáig fejlődött, hogy nem létezhetünk modern mezőgazdaság nélkül.
Az antropogén eredetű, vagyis emberi tevékenységekből származó üvegházhatású gázok megváltoztatják a Föld éghajlati rendszerét. Az ipari forradalom óta a légköri szén-dioxid-koncentrációja rendületlenül növekszik, és ennek következményeként, vele párhuzamosan a globális éves átlaghőmérséklet emelkedése is megfigyelhető. A globális klímaváltozás hatására az utóbbi évtizedben megnövekedett hazánkban az aszályos évjáratok és az időjárási szélsőségek előfordulásának gyakorisága.
Következménye a talaj fokozatosan csökkenő vízmegtartó képessége, termékenysége, szervesanyag-készletének és biológiai sokszínűségének degradációja.
Érdekes tények✔ A talaj alig 8 centiméteres felső rétegében található 13 billiárd élő szervezet össztömege ✔ Egy hektárnyi talaj két tehén súlyának megfelelő tömegű baktériumot tartalmaz. ✔ Egyetlen gramm egészséges talajban több élőlény van, mint amennyi ember a Földön él. ✔ A földigiliszták képesek 24 óra alatt akár a saját súlyuknak megfelelő mennyiségű talajt megemészteni. Minden évben bolygónk talajának 50 százaléka halad át a földigiliszták bélüregén. ✔ Egy futballpálya méretű területen a talajlakó szervezetek 25 000 kilogramm, vagyis 25 autó tömegének megfelelő mennyiségű szerves anyagot dolgoznak fel. (Forrás: FAO) |
A talaj három (négy) fázisú, négydimenziós polidiszperz rendszerében végbemenő kedvezőtlen változások hatással vannak az élelmiszer-termelés biztonságára. A negatív hatások interakcióinak következményeként felgyorsulnak az antropogén eredetű talajdegradációs folyamatok, amelyek ellen védekeznünk kell. A talaj „leromlási” folyamatai különböző mértékben, de az egész Európai Unió területén jellemzőek.
Tekintve a téma fontosságát, közös európai cél talajaink további degradációjának megakadályozása.
E cél elérése érdekében az Európai Bizottság 2020. november elején közzétette új Talajvédelmi Stratégiájának ütemtervét.
Az egészséges talaj elengedhetetlen az éghajlattal és a biológiai sokféleséggel kapcsolatos célok teljesítéséhez az európai Zöld Megállapodás irányelvei alapján. Ez a kezdeményezés az EU 2030-ig szóló biológiaisokféleség-stratégiájának a része, és aktualizálja a talajpusztulás kezelésére és a földi erőforrások megőrzésére irányuló jelenlegi stratégiát.
A Talajvédelmi Stratégia céljai:
- a talaj termékenységének megóvása,
- az erózió mértékének csökkentése,
- a talajok szervesanyag-készletének növelése,
- a szennyezett területek azonosítása,
- a degradált talajok helyreállítása.
A stratégia általános célja a talaj védelme és hosszú távon fenntartható használata.
A talaj védelmével kapcsolatos tudatosság erősítését már gyermekeink egészen korai nevelése (óvoda) során el lehetne kezdeni. Játékos gyakorlatokkal a jövő generációi is megtanulnák a természet szeretetét, tiszteletét, és nyitottá válnának a fenntarthatóság eszméinek befogadására.
E nemes célok elérésének már számos úttörő példája van Magyarországon, például 2019. januárjában az Agrárminisztérium, az Iskolakert Alapítvány, a Váci Egyházmegyei Karitász és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara országos iskolakertprogramot indított.
Fontos megemlíteni, hogy a környezet- és talajvédelemmel kapcsolatos oktatás nem maradhat a közoktatás szintjén. A talajvédelem fontosságát képviselni kell a felsőoktatási szakokon, kiváltképp a környezet- és természetvédelemmel, vidékfejlesztéssel és mezőgazdasággal kapcsolatos egyetemi képzéseken.
Kovács Gergő Péter
NAIK-AK