0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 28.

Minden lyukban galamb van

Azzal, hogy novemberben ismét be kellett zárniuk az éttermeknek, megint nehéz helyzetbe kerülhetnek a húsgalambtenyésztők, hisz’ a magyarok mindennapi gasztronómiájából a galamb, mint alapanyag, kikopott. Az értékesítési kihívások miatt, ahogy mondják, itt minden lyukban galamb van.

További fotók ide kattintva láthatók

Azonban a Szárnyaló Gazdaság program által kialakított Görbeházi Galamb Tenyészcentrumnak a helyzet orvoslására is vannak ötletei.

Végy egy elkötelezett postagalambászt, egy díszgalamb-kiállítást, egy konferenciát és egy induló állami húsgalamb programot, és már kész is a húsgalamb-tenyészcentrum ötlete.

Valahogy így történt ez Barabás Jánossal és a Görbeházi Galamb Tenyészcentrummal. János ugyanis 2018 decemberében egy konferencián hallott a Szárnyaló Gazdaság programról, 2019 januárjában pedig már helyet keresett a húsgalambok számára.

Így akadt rá Görbeházán azokra a 10–15 éve elhagyatott csirkeistállókra, amelyeket a maguk erejéből kitakarítottak, renováltak.

Ahogy János mesélte, az épületekből gyakorlatilag csak a négy fal maradt meg, az egész elektromos rendszer vadonat új, és még a szellőzést is megoldották. Két új munkavállalót is foglalkoztatnak azóta; a felvett asztalosok korábban a közmunka programban vettek részt, ők készítették az istállókban a dúcokat, a költőszekrényeket és az etetőket. Azóta is – ahogy a járványhelyzet épp lehetővé teszi – az asztalosok folytatják a munkát.

A görbeházi istállóban kialakítottak egy olyan speciális dúcot, amiben nem csak kifejezetten húsgalambformákat mutató madarak vannak. Akadnak köztük szováti kékek, autoszex hajdúsági ezüstök (kis létszámú, nem elismert fajta), magyar autoszex tyúkgalambok, texánok, amelyeket azért gyűjtöttek egybe, hogy kitenyésszenek belőlük egy olyan magyar galambot, amely legalább olyan termelési mutatókkal rendelkezik, mint a Mirthys. Különösen érdekes a törekvés, ha azt vesszük, hogy a francia fajta felmenői között magyar fajták is vannak, ahogy erről a Kistermelők Lapja 2020/10-es számában is olvashattak.
Jelenleg az úgynevezett kerti dúcokat készítik, illetve a felmerülő újabb benti munkákat is elvégzik.

Az istállókban 2000 pár költ, a kerti dúcok tervezett kapacitása pedig 1000 párnak biztosítana otthont. Sőt, most az értékesítés akadozása miatt, még a padláson is ga­lam­bokat tartanak – ahogy mondják, itt minden lyukban galamb van.

Magát az építkezést önerőből valósították meg, mivel a Szárnyaló Gazdaság programból nyert 21 millió forintos pályázati forrást a 3500 Mirthys húsgalamb megvásárlásához használták fel. A madarak három színváltozatban, 2019 novemberében érkeztek meg Franciaországból.

A görbeházi vállalkozás híre a Nemzeti Húsgalamb Program segítségével jutott el ahhoz a legmodernebb, legkorszerűbb húsgalambfajtát kínáló francia tenyészethez, ahonnan a 6-7 hónapos ivarérett tenyészállatokat vásárolták.

– Ma már tudjuk, hogy inkább a másfél-kéthónapos madarak lettek volna ideálisak a szállításra, és a hímeket 1-2 héttel a nőstények előtt kellett volna betelepíteni, úgy még jobban elindult volna a húsgalamb­termelés – hangsúlyozza Barabás János.

A galambdúcok alapanyagául szolgáló faanyagból a görbeháziak maguk készítették a fűrészárut, a deszkákat, léceket, így sok fűrészporuk keletkezett. Ezt bezsákolták, és a mai napig felhasználják költőtálak készítéséhez – ezzel takarékoskodnak is, ugyanakkor a hulladékot is jól hasznosítják, ugyanis a tálakat is maguk, pontosabban Papp Sándor telepvezető készíti. Gipszet, fűrészport és perlitet kever össze vízzel és önti a sablonokba. Miután megszilárdultak, kiveszi azokat a formából, és szárítás után már használhatók is.
A madarak két és fél napig utaztak, és szerencse, az itteni körülményekre jellemző, hogy minimális volt elhullás.

Az átállást mindössze tíz egyed nem élte túl, amelyek a számukra megszokott itatótól eltérően, a másfajtából nem tudtak inni, így elpusztultak. Pedig a helybeliek minden trükköt bevetettek; olyan speciális itatókat készítettek, aminek az alját bepöttyözték, hogy a madarak érdeklődését felkeltve, csőrüket a vízbe dugják.

Az eredeti, vélhetően táp- és kukoricatakarmány helyett viszont a magkeveréket azonnal megszokták és megszerették a madarak. Ráadásul a regenerálódás napjai után az állatok már párosodtak is.

A borsószalmán, mélyalmos tartási körülmények között tartott madarak dúcrendszerét heti háromszor kézzel takarítják. A galambok 98 százalékban saját előállítású magvakat esznek. A több fakkra osztott önetetőkben külön-külön van a borsó, a kukorica, a napraforgó, a cirok, a búza, illetve a fiatalok és a nem termelő állatok számára az árpa. Emellett természetesen sok ásványi anyagot, Meteor Mixet, sőt kavicsot is kapnak a galambok.

A galamblevest eleink várandós anyák és súlyos betegek felerősítésére használták. Jótékony hatása a leves magas fehérje- és alacsony zsírtartalmának köszönhető. Ráadásul a galambhús sok vasat tartalmaz, egy adag mind a nők, mind a férfiak napi vasszükségletét fedezi, emellett cinktartalma is magas. A galambhús fontos fehérjeforrás, így a zsenge galamb a szoptatás melletti hozzátáplálásban is segíthet, ugyanígy fontos szerepe lehet a fehérjegazdag, sportos diétának is.

Kavicsra a telep rendezéséhez is szükség van. Az istállók után, a kerti dúcok építésével párhuzamosan igyekeznek a környezetet is elfogadhatóvá tenni.

Görbeházán azonban ennél sokkal nagyobb terveket szőnek.

Ahogy azt megtudtuk, a cél egy teljesen új telep megépítése a település határában lévő, könnyen megközelíthető, útmenti területen.

Itt a tervek szerint lesz egy vágóhíd feldolgozó üzemmel, mögötte egy tízezer költőpáros modern tenyésztőtelep, esetleg egy takarmánygyártó üzem. A gyártó- és feldolgozó­kapacitást úgy tervezik, hogy az képes legyen kiszolgálni egy húsgalambtenyésztő-integrációt is. Utóbbi iránt nagy az érdek­lődés a környéken, de bárki, aki csatlakozni szeretne az integrációhoz, írjon üzenetet a www.facebook.com/tenyeszcentrum.gorbehazigalamb.5 felhasználónak, vagy e-mailt a premiumgalamb@gmail.com címre.

Forrás: Kistermelők Lapja