0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 29.

A méhészeknek is megterhelő volt az elmúlt időszak

A tavalyi év mindenki számára rendkívüli megpróbáltatásokat hozott, a koronavírus-járvány az egész társadalomra és a gazdaság minden szektorára hatással volt és következményei még sokáig velünk lesznek. A méhészeknek is megterhelő volt ez az időszak, de nem állhattak le a mindennapi teendők.

Tisztelt Miniszter Úr! Tudjuk, hogy Ön is gyakorló méhész. Így nem is kezdhetném mással a beszélgetést, minthogy megkérdezzem: milyen méhészeti évet zárt, hogy sikerült a 2020-as szezon?

– Nehéz esztendő volt méhészeti szempontból is az idei év. A repce túl korán virágzott, a méhcsaládok fejlettsége még nem volt megfelelő, az akác elfagyott és ahol volt, ott pedig nagyon rövid ideig tartott. A mézontófű (facélia) kárpótolta és mentette meg az évet számomra.

Napraforgóval mindig bajban vagyunk, a mi vidékünkön nagyon hektikus a nektár­termelő-képesség.

Sokszor a jószerencsén múlik, hogy eltaláljuk-e, melyik tábla terem nektárt és melyik nem. A Hanságban készülve a betelelésre, a magas aranyvessző biztosította a biztonságos tartalékot. És volt egy különleges élmény is: a minisztérium erkélyén lévő méhcsalád 20 kg elvehető mézet termelt Budapest belvárosában.

Két és fél évvel ezelőtt kért Öntől legutóbb interjút a Méhészet szaklap. Akkori szavai szinte sokkolták a méhésztársadalmat, hiszen oly őszinte üzenetet fogalmazott meg: „Vagy béke lesz az ágazatban, vagy tönkremegyünk!” Hogy látja, ebben a tekintetben van változás?

– Ezt azóta is így gondolom, összefogás és együttműködés nélkül nem működhet az ágazat. Most úgy tapasztalom, hogy jelentősen javult a helyzet. Ennek nagyon örülök. Pontosan ezt vártam a méhészektől és jó érzés, hogy megértették, mivel ez mindenkinek az érdeke.

Bízom benne, hogy folytatódik ez a tendencia és még erősebbé válik az összetartás, hiszen erre most különösen nagy szükség van.

Az elmúlt időszakból milyen, a méhészeti ágazatot érintő minisztériumi vagy kormányintézkedést emelne ki?

– Mióta hivatalba léptem miniszterként, igyekszem minden eszközzel segíteni az éves szinten mintegy 30 milliárd forint árbevételű hazai méhészeti ágazatot. Nagyon büszke vagyok rá, hogy a támogatások emelése mellett 2020-ban egy történelmi jelentőségű intézkedést hoztunk, mely alapján a méhészek egyedülálló mértékig részesülnek személyi jövedelemadó-mentességben. Ez nemcsak egy új támogatási forma, hanem egy hatalmas gesztus is volt – amelyet a szakma megérdemelt -, hiszen ilyen jelentőségű adókedvezményt Magyarországon utoljára 245 évvel ezelőtt kaptak a méhészek.

A Méhészeti Nemzeti Program keretében a 2020-tól 25%-kal megemelkedett uniós támogatást a kormányzat kiegészítette a nemzeti jogkörben biztosítható maximális támogatással.

Ezzel párhuzamosan kidolgoztuk a 2019-2022 közötti Magyar Méhészeti Nemzeti Programot, amelyből a 2019-2022 időszakban támogatjuk többek között a méhészek eszközbeszerzéseit, a méhegészségügyi erőfeszítéseiket és a szakmai ismereteinek a bővítését, továbbá a szervezeti élet élénkítését, valamint a tudományos kutatást. A programba új támogatási jogcímek is bekerültek a méhészeti termékek piacra jutásának elősegítése és a fogyasztói bizalom erősítése érdekében.

2019-ben vezettük be azt az intézkedést, amelynek keretében a méhállomány egészségügyi kondíciójának megőrzéséhez méhcsaládonként 1000 forint támogatás igényelhető.

2020-ban több mint tízezer termelő részére biztosítottunk forrásokat 926,6 millió forint összegben.

A koronavírus gazdasági hatásainak enyhítésére indította el a minisztérium a Nemzeti Élelmiszer-gazdasági Válságkezelési Programot, amelynek célja Magyarország élelmiszer-ellátási biztonságának fenntartása és termelési kapacitásainak megerősítése, ezzel pedig a munkahelyek védelme. Kiemelném, hogy ezen forrásból 9820 méhész 870 millió forint összegben részesült.

Az idei év egyik ágazati „újdonsága” az, hogy az áruházak polcain megjelentek a harmadik országokból származó mézek. Kapni már 100%-ban kínai eredetű mézet is, nem beszélve a sok ukrán és egyéb importról. Nyilván, jogilag nem lehet mit csinálni, de mégis, ez egy teljesen új helyzet a hazai mézpiacon. Ön szerint ez hogy érinti a méhészeket, mit tenne Ön a helyükben?

– A termékkínálatot valóban nem tudjuk jogilag szabályozni, de vannak eszközeink arra, hogy előnyben részesítsük a magyar mézeket és élünk is ezekkel a lehetőségekkel.

2021-től kezdődően a magyar méz elkülönül a boltok polcain, ezután már a magyar méhészeken van a sor, hogy kivegyék a részüket a népszerűsítésben és nagyobb hangsúlyt fordítsanak a márkaépítésre

és abban, hogy a termelői méz megkapja a megfelelő elismerést. A promotálásban természetesen nem hagyjuk őket magukra, a magyar mézek és a mézfogyasztás népszerűsítése érdekében számos kampányt indított az Agrármarketing Centrum. Mindemellett a Nébih fokozottan vizsgálja a mézeket, és ha nem megfelelő minőséget tapasztalnak, akkor azonnal eljárást indítanak.

Tudjuk, sokat lobbizik a méhészekért Brüsszelben, az Európai Unió Tanácsa ülésein. Mondana erről néhány szót?

– Az EU-s tárgyalások során a méheknek a biodiverzitás fenntartásában betöltött szerepére számos alkalommal felhívtuk a figyelmet és azt a jövőben is hangsúlyozni fogjuk.

Korábban a tanácsüléseken évekig szó sem esett a méhészetről, de most igyekszem folyamatosan napirenden tartani.

Kezdeményeztük a méhészeti programok költségkeretének megemelését, amit Brüsszel el is fogadott és ehhez a kormány azonos támogatási összeget biztosít.

Mint gyakorló méhész és mint agrárminiszter, hogy látja, mi, mik a legfontosabb problémák az ágazatban, mit kell a legsürgősebben megoldani?

– Jelenleg közel 1,2 millió méhcsalád van Magyarországon, ennél a magas számnál különösen fontos, hogy a méh­egészségügyi kérdésekre fókuszáljunk. Ennek érdekében a méhegészségügyi hálózat az OMME hatáskörébe fog tartozni.

Ez önmagában azonban kevés lenne, nagyon fontos, hogy a méhészkedést minimum vizsgához kössük.

Ez a gyakorlatban azt jelentené, hogy – a horgászok vizsgához kötött engedélyéhez hasonlóan – csak az tarthatna méheket és foglalkozhatna méhészkedéssel, aki tisztában van a jogszabályi és méhegészségügyi kérdésekkel.

Tudjuk, hogy lelkes támogatója és kezdeményezője annak, hogy Budapesten, 1983 után ismét legyen Apimondia méhészeti világkongresszus. Miért fontos Ön szerint, hogy 2025-ben hazánkban találkozhassanak a világ méhészei?

– Minden egyes szakmai találkozóban benne van az együttműködés és a fejlődés, de egy ilyen nagyszabású összejövetel nemcsak az ágazatot mozgatná meg, hanem az egész társadalom figyelmét ráirányítaná a méhészekre. Méltó elismerése lenne a magyar méhészek munkájának.

Van-e, jut-e ideje olvasni szaklapunkat, a Méhészetet?

– A Méhészetet rendszeresen járatom és mindig el is olvasom.

Sosem titkoltam, hogy a lap hatására kezdtem el méhészkedéssel foglalkozni.

Amikor először a kezembe fogtam és belelapoztam, akkor döntöttem el, hogy meg fogom tanulni ezt a szép szakmát. Nem sokkal később így is tettem. Lassan 30 éve már ennek.

Mit kíván a méhészeknek, mit üzen a hazai méhészeti ágazat szereplőinek a 2021-es esztendőre?

– A tavalyi év mindenki számára rendkívüli megpróbáltatásokat hozott, a koronavírus-járvány az egész társadalomra és a gazdaság minden szektorára hatással volt és következményei még sokáig velünk lesznek. A méhészeknek is megterhelő volt ez az időszak, de nem állhattak le a mindennapi teendők. Bízom benne, hogy ezek a nehézségek még jobban összekovácsolják az ágazatban dolgozókat. Köszönöm nagyszerű helytállásukat. Mindnyájuk munkáját. Jó egészséget, sok örömöt, nehézséget a kaptárokba!

S ha lesznek is nehézségek, fogjunk össze, vessük latba tudásunkat, erőnket és oldjuk meg őket.

Közösen sikerülni fog. Azt kívánom, hogy minden munkánkon legyen Isten áldása!

Forrás: Méhészet