0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 29.

Hasznos földlakó

Minden kertész tudja, hogy mennyire hasznosak a földigiliszták a talaj termékenysége szempontjából, és az iskolában is tanultunk róluk. Most egy kicsit mélyebben szeretném megismertetni önökkel ezeket a vonzónak csöppet sem nevezhető lényeket.

Több mint 6000 fajukat 30 családba sorolja a tudomány, ezek közül Európában öt család fajai élnek, hazánkban 60 különféle, 1,5–50 cm hosszú giliszta él, legnagyobb közülük az erdei giliszta.

A megjelenésük a talajban annak kémhatásától, hőmérsékletétől, levegőzöttségétől, nedvességtartalmától és szerkezetétől függ, valamint attól, hogy van-e elegendő táplálék a számukra.

Legfontosabb ezek közül a pH: a legtöbb földigiliszta a semleges vagy enyhén savas kémhatású talajt kedveli. A talajt savanyító műtrágyák használata ezért kimondottan káros rájuk nézve, például Ausztráliában védetté kellett nyilvánítani az egyik óriás fajukat, miután bevezették szuperfoszfáttal való trágyázását, és a legelőgazdálkodásról áttértek a gabonatermesztésre, ami tragikus hatással volt rájuk.

Segíthetjük az életüket, ha rendszeresen szerves növényi hulladékot terítünk a földfelszínre, ami kedvező nedvességet, hőmérsékletet teremt a számukra és tápanyagul szolgál.

Többféleképp javítják a talajéletet a földigiliszták:

egyrészt a nagyobb növényi hulladékok vagy állati ürülék földarabolását és humusszá alakulását segítik azáltal, hogy behúzzák a járataikba és megemésztik.

A giliszták földet is tartalmazó ürülékében 40%-kal több humusz van, mint a talaj fölső 20 centiméteres rétegében. A növényi maradványokon kívül az egy milliméter körüli szemcseméretű ásványi anyagokat, például homoszemcséket is megemésztik, így az apró hurkákban kiengedett ürülékben már a növények számára hozzáférhető tápelemek vannak. Amerikai kutatások szerint a friss gilisztaürülékben ötször több nitrogén, hétszer több foszfor és tizenegyszer több kálium van fölvehető formában, mint a talajban, emellett sok baktérium is található benne. Bőséges szerves anyag jelenlétében egy földigiliszta évente több mint 4 kiló ilyen hasznos anyagot juttat a talajba.

A giliszták állandó járatai nagymértékben javítják a talaj szerkezetét, levegőzöttségét és víztároló kapacitását.

Újabb kutatások szerint egy négyzetméteren 62 földigiliszta élhet a mélyben (még sovány talajon is), de nyolcszor annyian lehetnek akkor, ha sok a szerves anyag a felszínen.

Hektáronként 100-1000 kilogramm lehet az össztömegük. Legkisebb fajaik 1-2 cm hosszúak, a legnagyobbak trópusi vidékeken élnek és egy méter hosszúak. A nálunk is közismert közönséges földigiliszta arasznyi hosszú, és hat évig élhet, de nagyon sok ellensége van a ragadozó rovaroktól kezdve a kétéltűeken és számos madárfajon át a vakondig és a sünig. Talajba fúrt járata 3 méter mély is lehet, többfelé elágazik a felszín közelében, és egy nagyobb üreg van benne, ahol az állat átvészeli a kedvezőtlen időszakokat.

Sajnos a közkeletű vélekedéssel ellentétben, ha kettévágjuk, nem lesz belőle két giliszta, a legvalószínűbb, hogy mindkét fele elpusztul.

 

Forrás: Kerti Kalendárium