Az adatok fontos részét képezik az EU digitális átalakulásának. A mesterséges intelligencia, amely egyike az uniós prioritásoknak az adatokra támaszkodik, és fejlődése attól függ, hogy Európában hogyan kezelik az adatokat. A mindennapi életünket és a gazdaságot formáló digitális szolgáltatásoknak szerves részét képezik az adatok. Az Európai Parlament adatvédelmi jogszabályokon dolgozik, hogy az embereknek, a vállalkozásoknak, a helyreállításnak és a zöld átmenetnek is előnye származzon a hatékony adatstratégiából.
Mi az a big data?
A big data kifejezés olyan összegyűjtött adathalmazokra utal, amelyek annyira nagyok és összetettek, hogy új technológiákra, például mesterséges intelligenciára van szükség a feldolgozásukhoz. Az adatok több különböző forrásból származnak. Gyakran azonos típusúak, például több millió mobiltelefon GPS-adatait használják a forgalmi dugók enyhítésére; de kombinálhatóak is lehetnek, például az egészségügyi feljegyzések és a betegek alkalmazás-használata. A technológia lehetővé teszi, hogy ezeket az adatokat nagyon gyorsan, közel valós időben gyűjtsék össze és elemezzék, így jutva új következtetésekre.
Honnan származik a big data?
Létrehozhatják az emberek mobilalkalmazásokban az interneten – beleértve a közösségi médiát és a kereskedelmi tranzakciókat, e-kormányzati nyilvántartásokat, stb.
De gépekkel is előállítható, ideértve az okos autókat, gyárakat, GPS-műholdakat és az időjárási adatokat gyűjtő műholdakat stb.
Ipar: A big data lehetővé teszi a vállalatok számára az innovációt, akár az emberek szükségleteinek és igényeinek jobb elemzésével, akár teljesen új termékek kínálatával. Az adatok emelhetik a termelékenységet és elősegíthetik a költségek csökkentését is, például az értékesítés vagy karbantartás előrejelzésével az intelligens gyárakban.
Környezet: A műholdas adatok segíthetik a kutatást, és támogathatják az EU-t az üvegházhatást okozó kibocsátások csökkentésében, valamint a természeti katasztrófák, például a tűzvészek megelőzésében és azok kezelésében. Az ipari termelési hatékonyság javításával csökkenteni kell a kibocsátást és a hulladéktermelést.
Egészségügy: A klinikai adatsorok elemzése – péládul az anonimizált egészségügyi nyilvántartások vagy a betegek által az alkalmazásokba bevitt adatok – segítheti a diagnosztika javulását és a gyógyszerfejlesztést és csökkenthetik a költségeket.
Mezőgazdaság: A gazdák a műholdak és az érzékelők adatait felhasználhatják az erőforrások – például a víz vagy a napfény – jobb felhasználására és az alkalmazkodására a változó körülményekhez.
Állami szektor: Az adatok és az elemzések növelhetik a közszolgáltatások hatékonyságát és eredményességét, hogy a polgárok számára testre szabottabb szolgáltatásokat kínáljanak és javítsák az átláthatóságot.
Szállítás: A GPS-ről és a közösségi médiából gyűjtött big data segíthet a forgalmi dugók enyhítésében. A forgalom jobb szabályozása hozzájárul az idő- és üzemanyag-megtakarításhoz, valamint csökkenti a szén-dioxid kibocsátást.
Ha az EU elmulasztja a big data lehetőségeinek kiaknázását, az jelentősebb uniós programok, mint például a zöld megállapodás optimálisnál alacsonyabb végrehajtását jelentheti és negatív következményekkel járhat a fogyasztókra, a vállalkozásokra és a gazdaságra nézve.