Azok a finn kertészek, akik az egész éves termesztésre rendezkedtek be, természetesen mesterséges megvilágítással dolgoznak, és évente háromszor ültetnek. A kiváló ütemezéssel, és annak köszönhetően, hogy a következő kultúrát a termő növények közé ültetik, 46-47 héten keresztül szednek.
Így lehetséges, hogy némely termelő eléri az évi 250 kilogramm termést négyzetméterenként.
És mivel az országos 50 hektárból 27 hektáron egész évben termesztenek, az országos termésátlag messze meghaladja a FAO sorrendjében elsőként feltüntetett hollandiai 68 kilogrammot, sérelmezte Jyrki Jalkanen, a finn üvegházi termesztők egyesületének tagja.
A finn termelőket törvény kötelezi az éves adatszolgáltatásra, amely átláthatóvá teszi az ágazat tevékenységét és a piac alakulását. A termőterület enyhén, a termésátlagok azonban lendületesen növekedtek az utóbbi években.
Finnországban télen nem ritka a mínusz 25-30 °C, ráadásul nappal is viszonylag sötét van, a termelők többsége ezért nagynyomású nátriumgőz lámpákat használ (HPS), amelyek nemcsak fény adnak, hanem a hőmérsékletet is emelik. A fény kétharmadát felülről kapják a növények, a maradékot pedig a sorok közül.
Az egész éves termelés természetesen számos kihívással jár, növekedhet a veszélye a vírusfertőzésnek. Ennek elkerülésére a megelőzésre teszik a finn kertészek is a hangsúlyt, már a palántanevelőkben védekeznek a vektorok ellen. Ha pedig mégis felbukkannak valahol a vektor rovarok, vagy vírus tüneteit észlelik, gyorsan megosztják az információt a többiekkel.
A finn termesztőkre alapvetően jellemző, hogy nyitottak egymással, és ez érezhetően segíti az ágazat fejlődését. Az utóbbi években növekedtek a vállalkozások, a magasabb hozamok pedig nagyobb össztermést eredményeztek.
A bojkott előtt Oroszországba is szállítottak kevés finn uborkát, jelenleg viszonylag kis mennyiséget értékesítenek Svédországba és a balti államokba, azonban főként a belföldi piacra termelnek. A hazai vásárlói réteg viszonylag állandó, inkább a termelés növekedése teszi lehetővé a mind nagyobb önellátást. Ennek aránya a néhány évvel korábbi 75-85 százalékról tavaly 90-re emelkedett, de akár 92-94 százalékra is nőhet, és ezzel párhuzamosan szorul vissza az import. Ekkora piaci részesedésnél viszont már előfordulhat, hogy alkalmanként több uborkát kínálnak a keresletnél.
A termelők azonban még arra is hajlandóak, hogy valamelyest engedjenek az árból, hogy növekedjen a fogyasztás a jövőben.
A hazai kertészeti termékeket márkázzák, a Puhtaastikotimainen (tisztán hazai) logó jelzi a fogyasztóknak, hogy a zöldséget, virágot Finnországban termesztették.
A márkát az uborkatermesztők 1989-ben hozták létre, majd időközben minden kertészti termékre kiterjesztették, a márkázás költségeit pedig a termelői szervezetek állják. A termelőknek meghatározott minőségtanúsítási rendszert kell bevezetniük ahhoz, hogy használhassák a vállalkozásuk logót, Évenként mintegy 400 millió terméket jelölnek Puhtaastikotimainen logóval. A márka népszerűsítésére pedig online kampány is épült.
