0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 28.

Zöld sziget a Gellért-hegyen

Az idén országos díjat kapott Gellért-hegyi kertjére Molnár István Mihály, cikkünk szerzője. Fajtákról és növényvédelemről osztja meg tapasztalatait.

Kis történelmi visszatekintés: a híres budai borvidék részeiként Óbuda, Várhegy, Tabán, Nap-hegy, Gellért-hegy, Sashegy lankáin valaha összefüggő, gondosan megművelt szőlőkultúra dísz­lett. Egy korabeli, alig ismert 1850-es feljegyzés alapján a Gellért-hegyen (ami régente Pesti-hegy, Kelen-hegy néven szerepelt) Európa-szerte ismert, 1400 fajtát számláló szőlőbemutató pompázott.

Az 1880-as évek második felében teljesen elpusztította a borvidéket az egész Európán végigsöprő filoxéravész.

A nagy hatalmú Közmunka Tanácsnál felvetődött a hegy teljes erdősítésének terve, de a 19-20. század fordulóján megkezdődött a terület felparcellázása, így alakultak ki kezdetben az elszórt házak, később villasorok, sőt paloták is, legtöbbjükhöz nagyméretű kertek tartoztak.

Az utókor emlékoszloppal adózott a Kemenes—Kelenhegyi út sarkán a régmúlt, főleg sváb szőlőmívelők emlékének. A Gellért-hegy mintegy 29, tágabb értelemben 41 hektárnyi területét 1997-ben természetvédelmi övezetté nyilvánították.

A 2020-ban országos versenyen is induló kert elődeim idején francia kertként díszlett, majd a II. világháború és az azt követő évek mindent elsodortak. Szokásjog alapján és felmenőim iránti tiszteletből 1972 óta művelem a semmiből létrehozott, közel 2000 négyzetméteres területet.

Tudatosan, de főleg ráérezve igyekeztem a területet egy mai divatos, de fontos szónak, a biodiverzitás szellemének megfelelve kialakítani.

Így a lombos haszonfák, fertődi bogyósok, tűlevelűek, díszbokrok, díszfák mellett jut némi terület az idény szerinti zöldségféléknek, de nem marad el némi virág, ahogy a híres Gellért-hegyi orgona sem. Az összes fajták számát tekintve 40-50 növényem van, ezért pályázatom címeként megadhattam a Hóvirágtól a naspolyáig elnevezést.

A kertészkedők életét ebben az évben is végigkísérték a kirívóan szélsőséges időjárási viszonyok, amelyek a klímaváltozás irányába mutatnak. Felcserélt évszakok, januári, februári tavasz, majd átmentünk ismét a télbe a május végi fagyokkal. Helyenként hónapokig tartó aszály, özönvízszerű esők, szélviharok, többszöri jégesők tették próbára a munkálkodókat. 2020. június 14-én lecsapott az év zivatara, sokórás esővel kísért puha szemcsés jég kíséretében, majd még két alkalommal volt jégeső.

Közellenségek

Az üvegházi liszteske vagy molytetű, ami nevével ellentétben a felmelegedő idő miatt szabadföldön is károsít, fertőzési kapukat nyitva főleg a málnán, de a mogyoró érőfélben lévő terméseit is megleli.

A környezetvédő ragadós, sárga lapokat vetettem be sikeresen gyérítésükre.

Vándorpoloska vagy zöld poloska polifág inváziós kártevő, szívogatásával szintén további károk okozója. A megfigyelések szerint Magyarországon 2002-ben jelent meg első ízben.

A spanyol óriás meztelencsiga gradációja talán összeomlik, kertemben ebben az évben nem találtam.

A jég és szélverés okozta akár mikrosérüléseken keresztül is tovább pusztítanak a gombakórokozók és a kártevők. A nagyobb, láthatóan sérült gyümölcsöket megsemmisítettem.

Kedvenceim

Legkedvesebb növényeim a gyümölcsfák és a fertődi bogyósok, amelyeket szívből ajánlok hobbikertész társaimnak is. Az őszi telepítések mellett döntöttem. Nem vettem út menti árusoktól olcsónak tűnő szaporítóanyagot, de egyes kisebb kertészetek kupacba hányt, vírusmentességet nem igazoló csemetéit sem.

Gyümölcsfáim ősi magyar eredetűek, messzemenőkig rezisztens fajták.

2019 őszén és 2020 tavaszán nem végeztem el még a lemosó permetezéseket sem. Egy kecskeméti, igen neves faiskolában vásároltam a szabadgyökerű oltványokat, a vételnél szóban és írásban is hasznos tanácsokat kaptam. Az évek során a gyümölcsökön, a hajtásokon és a lombozaton nem léptek fel olyan mértékben a károsítók, hogy permeteznem kellett volna. Lombtrágyát, tápanyag-utánpótlást gyökérzónába is adagoltam a fáknak.

Meggyfajtám igen korai, minden évben szépen terem; fagykárom nem volt. Az érési idő miatt a cseresznyelégy nem tudta károsítani. Későbbi fajtáknál érdemes a légy felléptét ragadós sárga lappal figyelemmel kísérni.

Málnafajtáim a Fertődi zamatos és a Julcsi. Már nyár közepén tovább tudtam telepíteni az új sarjakat.

A letermett vesszőket talajszintig tőből visszametszettem, a friss hajtásokat 70-80 cm-re vágtam vissza, bokronként 4-5 vesszőt meghagyva.

Ribiszkéből a Fertődi 1 fajtát ültettem. Az öreg ágak teremnek, az új hajtásokat érdemes kimetszeni. A levelek fonákján nyár közepén csekély mértékű atkafertőzést láttam, a kártevőket mechanikusan eltávolítottam. Ez 12-15 tőnél még megoldható, újabb betelepülést nem észleltem. A tövek 12-15 évesek, ideje cseréjükről gondoskodni. Vegetatív úton is sikerült tovább szaporítani, de érdemesebb új anyagot vásárolni. A piros mellett néhány fehér és fekete gyümölcsöt termő növényem is van. Finom málna-ribizli vegyes zseléket készítettünk belőlük.

A Cosford mogyoró nagytétényi szelektálásából származó anyagot ültettem. Díszfaként, díszbokorként is megállják helyüket, a lombozat színe szép.

A bokrok évente csaknem másfélszeresére terebélyesednek.

Egylaki növény, érdemes több fát telepíteni egymás mellé. Talán a vízhiány miatt a magbél kisebb, de a madarak és rájáró mókuspár így is kedveli. A mogyoróormányos kártétele csekély volt.

Kései érésű a Kieffer körte, leszedés után érdemes tovább érlelni. A gyümölcs színe igen szép, íze finom. A fa alakja tetszetős, vízhajtásokat elenyésző számban növeszt. Utóérlelésénél egy idő után már nem puhul tovább, jó néhány hétig eláll. Amikor ültettem, sajnos csupán egy oltványt vásároltam. A Nyári fontossal egyetemben a kert egészséges fáinak mintaképei.

Nyári fontos, az igazi rétesalma. Kompótnak, pürének elkészítve is kiváló. Íze savasba hajlik, a gyümölcs kissé viaszos, így sokáig eláll. Több mint egy hónapig szedhető folyamatosan. Két sudarúvá alakítottam a fát.

Terméskötődése minden évben szépen alakult, a gyümölcsök elhelyezkedése egyenletes volt, néhány szemet kellett csak kézzel ritkítanom.

A fa évi növekedése látványos. A zöld almalevéltetű és a levélpirosító tetű nem találta meg.

Molnár István Mihály

Forrás: Kerti Kalendárium