Haláluk után a bálnák a testükben tárolt rengeteg szén-dioxidot az óceán fenekére viszik, ahonnan az nem tér vissza a légkörbe.
A fitoplankton jelentős része túl kicsi, hogy szabad szemmel látható legyen. Azonban, ha elég magas számban vannak jelen, zöld elszíneződésként jelennek meg a víz felszínén, melyet a sejtjeikben lévő klorofill jelenléte okoz. A fitoplankton szervezetek a vízi, elsősorban az óceáni tápláléklánc nélkülözhetetlen résztvevői, emellett fontos szerepük van a Föld légkörének oxigénháztartásában.
A kék szén eltávolítására képes ökoszisztémák a bolygó körülbelül 1% -át fedik le, de felelősek az óceánok által elnyelt szén-dioxid körülbelül feléért. Ezek az ökoszisztémák körülbelül 30-szor gyorsabban képesek felszívni a szén-dioxidot, mint az esőerdők, vélekedik Dr. Oscar Serrano, a Nyugat-ausztráliai Edith Cowan Egyetem tengeri ökológusa.
Az elmúlt évtizedek során a halászat eredményeként a kék szén nagy része a légkörbe, és nem az óceán fenekére került, mivel túlzott mennyiségű halat és bálnát halásztak.
Ez a halak testéből, valamint a halászatra használt hajók üzemanyagának a légkörbe kibocsátott teljes mennyiség.
Egy másik biológus, Elsa Cabrera, a Cetacean Conservation Center ügyvezető igazgatója, aki a chilei parti vizekben élő cetfélék és más tengeri emlősök megőrzésével foglalkozik, felhívja a figyelmet, arra, hogy a bálnák rendkívül erős szövetségesek a klímaválság elleni küzdelemben. Eközben
például Japánban, Norvégiában és Izlandon. Szakértők becslései szerint a jelenlegi bálnapopuláció a tömeges fogások előtti szint körülbelül egynegyede. Ha a bálna populáció visszatérne az eredeti szintre, vagyis 4-5 millió példányra, és így a fitoplankton mennyisége akár csak 1% -kal is növekedne, az további százmillió tonna szén-dioxid megkötését tenné lehetővé évente.
