0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 29.

Egyedülállóan a vadászatról

A Helikon Kastélymúzeumban nemcsak Magyarországon, hanem Európában is egyedülálló Vadászati Múzeum működik. Az oda szervezett programok és szakmai bemutatók a térség egyik leglátogatottabb bemutatóhelyévé teszik.

A létesítmény eddig is népszerű volt a látogatók körében, de minden bizonnyal hamarosan még többen keresik fel, ugyanis jelentősen növelik az alapterületét, és a látnivalók is tovább bővülnek.

A Helikon vadászati kiállításán öt földrész, több mint 200 vadfajának trófeái láthatók.

Az állatok többségét természetes élőhelyüket imitáló környezetben láthatják a múzeumlátogatók. A kastély már fénykorában is a Festetics család jelentős vadászati tevékenységét tükrözte: az épület nyugati átjáróját trófeafolyosónak nevezték, és a biliárdtermet is trófeák díszítették. A Kárpát-medence vadjait reprezentáló vadászemlékek voltak a falakon, elsősorban a családtagok emlékeinek felidézésére, illetve a családtagok és előkelő vendégeik gyönyörködtetésére. A család birtokában lévő erdők és mezők vadban gazdagok voltak, ami elsősorban kiváló vadgazdáiknak volt köszönhető. Az országban elsőként a Festetics (I.) György által alapított keszthelyi Georgikonban nyújtottak felsőfokú erdész- és vadászképzést, már 1806-tól kezdve.

A Festetics család trófeagyűjteménye a második világháború alatt és után eltűnt a kastélyból, vagyis ezt már sajnos nem tudják bemutatni,

pedig a főúri vadászatok felidézése nélkül nem kaphatnak teljes képet a látogatók erről az életmódról. Ezt a hiányt próbálja pótolni a 2008-ban megnyílt állandó vadászati kiállítás, amelynek trófeái méltó emléket állítanak a gyűjtőknek, emellett élményeket és ismereteket adnak a vadászoknak és az érdeklődőknek egyaránt. A gyűjtemény alapja Windisch-Grätz Ferenc József hazánknak adományozott, több száz darabból álló trófeagyűjteménye, ami teljes egészében megtekinthető. A régi székely főnemesi családból származó báró Dózsa György válogatott trófeái szintén meghatározó részei a múzeumnak, és több világrekorder is található közöttük.

A Vadászati Múzeum sikere több tényezőn múlik. Az Európában egyedülálló gyűjtemények és a különleges technikával készített diorámák mellett folyamatosan rendeznek időszaki kiállításokat, és mindezt komoly szakmai munka fogja össze, aminek része, hogy szakmai tanulmányokkal és könyvekkel örvendeztetik meg az érdeklődőket. Nemrég jelent meg például Tóth Csaba és Sugár László új könyve.

„Őseink számára a természet csodálata, megbecsülése, kímélete kezdettől fogva meghatározó, beleértve az élővilágot: a növényeket – így a fákat – és az állatokat, különösen a „lelkes” lényeket. Utóbbiakat nem is volt szabad valódi nevükön említeni, csak „álnéven”. Így a szarvasnál ez volt a „boga”. A vadászati tevékenység nagyon kíméletes volt, hiszen fejlett állattartással rendelkeztek, élelmük volt bőséggel. Az ősi vadászati módok – solymászat, agarászat, kopózás, valamint az íjászat elsősorban testi-lelki gyakorlat, harci felkészülés volt közösségük és állatállományuk védelme érdekében, gyermekkorban indítva.” Ezek a mondatok a kötet előszavában szerepelnek – mondta Tóth Csaba. Mint hozzátette, a magyar-angol nyelvű könyvet a Helikon Kastélymúzeum Közhasznú Nonprofit Kft. adta ki, megjelentetését az Egy a Természettel Nonprofit Kft. támogatta.

A kötet olvasói történelmi áttekintést kapnak egyebek között a vadászatról, a szikla- és barlangrajzoktól kezdve legendákon – az óriásszarvas történetén – át a hagyományos vadászati módokig.

A múzeumban a legismertebb magyar vadászoknak is emléket állít Széchenyi Zsigmond és Kittenberger Kálmán kiállított relikviáival és trófeáival, azonkívül Szederjei Ákos és Nagy Endre szakmai munkásságát is bemutatja.

Hidvégi Béla, a vadászati múzeum egyik alapítójának igényes és elhivatott munkáját dicséri, hogy a gyűjtemény Európában páratlan értékké vált.

– A világvadász Hidvégi Béla által alapított keszthelyi létesítmény Európa leghíresebb vadászati múzeuma. Az öt földrész kétszáz vadfaját természetes környezetében felvonultató kiállítás, a több száz darabos trófeagyűjtemény 2008 óta vonzza a látogatókat. Az egyedülálló gyűjteményeket felvonultató múzeumot a Nemzeti Kastélyprogram keretében bővítjük – nyilatkozta a Magyar Mezőgazdaságnak Tóth Csaba, a Vadászati Múzeum vezetője. – Számos olyan preparátumunk van, amelyek kinőtték a helyet, és raktárainkban is számos alfaj és faj várja jobb sorsát, hogy bekerüljön a kiállításba, ahol végre megtekinthetik a látogatóink. Tulajdonképpen ez indokolja, hogy bővítsük az épületet. Kétszáz négyzetmétert építettünk hozzá.

A Nemzeti Kastély- és Várprogram keretében bővül két új szárnnyal a Vadászati Múzeum, hogy Ázsia és Afrika állatai­nak bemutatóhelyét jelentős mértékben bővítsük.

A munka hamarosan befejeződik, és a Vadászati Múzeum két új diorámája is elkészül, már az utolsó simításokat végzik rajtuk a szakemberek. Az afrikai esőerdő és az ázsiai hegyvidék életképe különleges technikával készült. Alig várják, hogy amint megnyithatnak a múzeumok, teljes készültségben tárhassák a látogatók elé a két új szárnyat. Vörös bivaly, bongó, leopárd – csak néhány azok közül az állatok közül, amelyek preparátuma helyet kapott a diorámákban.

– Egy sikeres pályázatnak köszönhetően bővült a múzeum, ugyanis két szárnyat építettünk az épülethez. Az egyik afrikai élőhelyet, a másik ázsiai hegyvidéket mutat be. Gyakorlatilag az átadás előtt vagyunk. Teljesen új technológiát alkalmaztunk, ami még látványosabbá teszi a bemutatót.

Úgy gondolom, hogy sokat kéne utazni hozzá Európában, hogy hasonló diorámát láthassunk – tette hozzá a múzeum vezetője.

Az új kiállításon lévő trófeák a múzeumot megalapító Hidvégi Béla jóvoltából kerültek Keszthelyre. A bongó például igazi különlegesség, a magyar vadászok közül Széchenyi Zsigmond ejtett el először ilyen csavartszarvú antilopot. Tóth Csaba elmondta, hogy már a diorámák megtervezése sok időt és komoly szakmai munkát kívánt. A preparátumok elkészítése előtt meg kellett tervezni az életképet, ugyanis nem mindegy, hogy egy állat a dagonyában fekszik, inni készül vagy épp támadó pozíciót vesz fel.

– Mindez nagyon átgondolt és precíz munkát igényel, a tervezéstől kezdve egészen a kivitelezésig. Teljesen egyedileg, a helynek megfelelően alakítottuk ki mind a hegyeket, mind a barlangot. Ehhez hozzátartozik az is, hogy a preparátumok pozícióját mi határozzuk meg.

Tehát legyen egy lépő, fekvő, akár legyen a zsákmányon osztozkodó két hiéna megjelenítése, mind a mi terveink és döntéseink alapján, szakemberek bevonásával készülnek.

Az ázsiai hegyvidéket bemutató diorámát tudósítónk ottjártakor még építették. Amint a múzeumok megnyithatnak, teljes készültségben tárják a látogatók elé a két új szárnyat. A keszthelyi Vadászati Múzeum tizenhárom esztendeje nyitotta meg kapuit, és látogatóinak száma is jól mutatja sikerét.

– A látogatók kezdeti számát mostanra sikerült megkétszereznünk: közel
120 ezer látogatót fogadunk évente. Ez sok áldozatos munkát igényel dolgozóinktól és külsős munkatársainktól.

Forrás: Magyar Mezőgazdaság