0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 28.

Méhészet: Őstermelők adózása

Az ősszel elfogadott 2020. évi CXXIII. törvény az őstermelők adózását is új alapokra helyezte. A rendszer Nemzeti Agrárgazdasági Kamara által kezdeményezett felülvizsgálatát követően az új szabályozást teljesen új szempontok szerint alakították ki és vezették be 2021-től.

A bejegyzés kezdetén fontos hangsúlyozni, hogy a változások kizárólag az őstermelők személyi jövedelemadó (szja) fizetésében jelentenek módosításokat, a társadalombiztosítási járulék és a szociális hozzájárulási adó (szocho) fizetés szabályai nem változnak.

Általános változás, hogy az eddigi fix értékhatárokat az éves minimálbérhez rögzítették, így a minimálbér emelkedésével az összeghatárok is évről évre emelkednek, így biztosítva az inflációkövetést.

Jelen cikkben az értékhatárok a most érvényes minimálbérrel lettek kiszámítva.

Szintén pozitívum, hogy a mezőgazdasági támogatásokat figyelmen kívül kell hagyni a bevételek és az szja-alap megállapításakor, így a bemutatott példákban is a bevétel kifejezés alatt a támogatások nélkül számított bevétel értendő.

Bár a későbbiekben bemutatott kategóriák egy részénél a költségek elszámolása nem a költségszámlák alapján tételesen történik, jelen törvény is rögzíti, hogy az adózónak a tevékenységével összefüggően keletkezett bizonylatait a jogszabályban meghatározott ideig meg kell őriznie, mely szabály mindenképpen megfontolandó a kiállított számlák adóhatóság részére történő beküldési kötelezettségének kiterjesztésére tekintettel is.

A közterhek mértéke:

  • személyi jövedelemadó 15%
  • szociális hozzájárulási adó 15,5%
  • társadalombiztosítási járulék 18,5%

Legkisebb őstermelők…

Méhészeti aktualitások!

  • Április 15-ig lehet benyújtani a méhészeti gépjárművekre igényelhető de minimis támogatást. Figyelem! Változás a tavalyi évhez képest: csak elektronikus úton tudják kérelmeiket benyújtani.
  • A Nemzeti Program „gyógyszer-cukor támogatás” beadási határideje 2021. április 06. A támogatás mértéke 1600 Ft/méhcsalád. Ne halasszák az utolsó pillanatra az állatgyógyászati készítmények megvásárlását.
  • Bejelentette? Ha még e sorok olvasásakor nem, akkor gyorsan tegye meg! A hatályos idevonatkozó jogszabály értelmében ugyanis: „A méhészkedést (méhtartást) minden év február végéig, az újonnan kezdett méhészkedést pedig e tevékenység megkezdésétől számított nyolc napon belül kell bejelenteni a méhek tartási helye szerint illetékes települési önkormányzat, fővárosban a kerületi önkormányzat jegyzőjénél”.

Ezután is megmarad a legkisebb őstermelők szja-mentes bevételi összeghatára, azonban ez az értékhatár az éves minimálbér felére, 966 ezer forintra emelkedik a jelenlegi 600 ezer forintról.

Nem biztosított őstermelőként további adót, illetve járulékot sem kell fizetni.

Biztosított (főállású) őstermelőként szocho-t akkor kell fizetni, ha választott járulékalapot alkalmaz a gazdálkodó, ilyenkor a szocho alapja is a választott összeg. A járulékfizetés alapja az előző évi bevétel 15%-a, illetve, ha választott járulék­alapot alkalmaz, akkor az az összeg.

… és a nagyobbak

Azon őstermelők, akik árbevétele az éves minimálbér felét meghaladja, kétféle adózási mód közül választhatnak.

Egyrészt a „klasszikus” tételes költségelszámolást is alkalmazhatják, ebben az esetben az adó- és járulékfizetés alapját a bevételek és az igazolt költségek különbsége jelenti.

Azok a gazdálkodók, akinek bevétele meghaladja az éves minimálbér tízszeresét (19 320 000 Ft) csak a tételes költségelszámolást választhatják.

Fontos változás, hogy számukra 2021-től megszűnik a 40%-os költségátalány elszámolásának lehetősége (számlák nélkül elszámolható költség). Az így megállapított jövedelem lesz az szja és nem biztosított őstermelők esetében a szocho alapja is.

Biztosított őstermelők esetén bonyolódik a kép:

  • az szja alapja ugyanaz, mint a nem biztosított őstermelők esetében;
  • a szocho esetében azonban kiegészül a szabályozás azzal, hogy az alap nem lehet kevesebb az éves minimálbérnél (1 932 000 Ft);
  • a társadalombiztosítási járulék alapjának megállapításakor pedig nem az adott év, hanem a megelőző évi minimálbért kell figyelembe venni. Ennek ötszöröséig (9 660 000 Ft) a bevétel 15%-a a járulék alapja, amennyiben az árbevétel ezt az összeget meghaladja, akkor pedig a minimálbér 92%-a lesz a járulékfizetés alapja. Természetesen itt is van lehetőség magasabb járulékalapot választani.
  • átmeneti rendelkezésként 2021-ben még nem a megelőző évi minimálbér ötszörösét kell figyelembe venni, hanem a 8 millió forintos kistermelői értékhatárt.
Az évi 100 ezer forintos, de minimis támogatásként folyósított őstermelői adókedvezmény rendszere szintén fennmarad 2021 után is, így a befizetendő szja ezzel az összeggel továbbra is csökkenthető.

Azt, hogy melyik adózási forma a legoptimálisabb a legtöbb őstermelő számára, a következő részben ismertetem.

Túri Zoltán

agrár-szaktanácsadó (gazdajegyzo.hu)

Forrás: Méhészet