youtube://v/SD_IabQz_D8
Második adásban Viniczai Sándor, a Magyar Mezőgazdaság Kiadó rovatvezetője beszélgetett Borbély Tamással, a badacsonytomaji Borbély Családi Pincészet tulajdonosával és Nagy Ticiánával, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) szőlész-borász mérnök szakos hallgatójával, akiket a szőlészetben-borászatban zajló generációváltásról, fajtákról, borturizmusról, továbbá a szakma jelen helyzetéről kérdezett.
A többgenerációs családi hagyományokra épülő szőlőtermesztés és borkészítés apáról fiúra szállt, és a jelenleg 23 hektáros birtokon a badacsonyi borvidékre jellemző kiváló szőlőfajtákból a modern és tradicionális technológiák vegyítésével frissebb stílusú, egyedi ízvilágú, tartalmas borok készülnek. A 2010-es évjárattól Borbély Tamás is aktívan kivette a részét a családi borkészítésből, miáltal új arculat és stílus jött létre boraik körében. Ezen újítások az eredményekben is megmutatkoztak, hiszen Borbély Tamást 2020-ban az Év Bortermelőjévé választották, ráadásul elsőként a Badacsonyi borvidékről.
„Nagy örömmel tölt el, hogy egy olyan csodálatos borvidéken tevékenykedhetem, mint a badacsonyi.
Ugyanakkor a klímaváltozás miatt érdemes számos új, helyi fajtát is telepíteni, mint a Rózsakő vagy a Zeusz, melyek amellett, hogy ellenállóbbak, jó savakat tudnak megőrizni ezen a borvidéken” – mondta Borbély Tamás.
Az Év Borászának magától értetődő volt, hogy borász lesz, hiszen generációk óta ezzel foglalkozik a Borbély család, igaz ez Nagy Ticiána nagypapáira is, azonban leendő borászatát a semmiből kell felépítenie.
„Teljesen tudatos döntés volt részemről, hogy ezt a szakmát választottam. Szerettem volna nagyapáim szellemi örökségét továbbvinni, emellett a művészet és mérnöki pálya is érdekelt, a borászat pedig szerintem ennek a kettőnek az ötvözete.
– közölte Nagy Ticiána.
Ehhez Borbély Tamás hozzátette, hogy egy szövetkezi forma eredményes működéséhez az agráriumon belül többgenerációs változásra van szükség. Noha hosszú távon ez a társulási típus lenne a legköltséghatékonyabb akár ültetvényfenntartás, akár borkészítés szempontjából.
A Badacsonyi borvidéken ezt az időszakos turizmussal és a célzott értékesítéssel lehet megteremteni.
„A pandémiától függetlenül a nyári szezonban a vártnál magasabb volt a térségben a turisztikai részvétel, ami végeredményben a kis és közepes borászatok túlélését jelentette. Mivel a HoReCa-szektor irányába történő értékesítés nem lehetséges, így mindezt a pincészetnél a saját értékesítési csatornán keresztül lehetett kivitelzni” – tette hozzá Borbély Tamás.
Egyre tudatosabb borfogyasztók érkeznek a Badacsonyi borvidékre, és mint mondja, érezhető, hogy a borvidékre jellemző Szürkebarát, Olasz Rizling, Kéknyelű és Juhfark mellett a félédes, édes borok is egyre keresettebbek. A száraz, könnyű borokat a fiatalabb fogyasztók, míg utóbbiakat az idősebb generáció képviselői választják.
A borászok a borvidékre jellemző időszakos borturizmust is szeretnék kiszélesíteni, és azon dolgoznak, hogy a Badacsonyt az év minden évszakában látogassák a fogyasztók, hiszen tavasszal vagy éppen ősszel is rendkívüli szépséget nyújtanak hazai borvidékeink.