0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 29.

Méhcsaládok fiasításának indítása

Még a tavasznak nyoma sincs, amikor e sorokat írom, de már „virágzik” a szívem és a lelkem. Azon gondolkodom, hogy a technológiámba milyen „csavart” tudnék beépíteni, ami könnyítené a munkámat. Ebben az időszakban előveszem a régi könyveimet, a megjelölt részeket újraolvasom. Hanganyagokat hallgatok, információkat „szívok” magamba.

Az egyesületek szakmai élete sajnos az idei télen csorbát szenvedett. Sok értékes előadás meghiúsult, de minden más elméleti anyag rendelkezésünkre áll, hogy fejlesszük szakmai felkészültségünket.

Tavasszal az időjárás jobbra fordulásával, az első átvizsgálás után, a méhcsaládjaink fejlesztése, serkentése a legfontosabb feladatunk.

A legtöbb méhész, köztük én is igyekszik a méh­családok dinamikus fejlődését támogatni. Itt tanácsolnám, főként a kezdő kollégáknak, hogy frissítsék fel a méhbiológiai ismereteiket! Tisztában kell lenni azzal, hogy mely feltételek szükségesek a családok lendületes fejlődéséhez. A tavaszi első átvizsgálást én nem szoktam olyan szigorúan venni. Itt jutnak eszembe Buchinger György gondolatai.

„Tavasszal felesleges az élelemkészletet ellenőrizni. Ha ősszel ott volt, akkor az most is ott van.”

Osztom ezt a gondolkodást. Hunor kerettel dolgozom, amiről sokan emlegetik, hogy vigyázni kell, mert hamar éhen pusztulnak a családok ezen a lépméreten. Ehhez képest az elmúlt jó néhány évben mindig úgy adtam helyet a méhanyák petézéséhez, hogy mézes kereteket távolítottam el a fészekből. Túlságosan sok élelem maradt tavaszra a családoknál, de ez talán az enyhe teleknek is köszönhető. Ezen okulva, az idei telelésnél szűkebbre szabtam az élelemkészletet.

Felkészültem, ha szükség lesz élelempótlásra, kemény, főzött cukorlepényt adok.

Az első vizsgálatra visszatérve még, a népességet és a méhanya meglétét ellenőrzöm. A gyenge családokat egyesítem. A serkentés megkezdéséig az életképtelen vagy anyátlan családok már nem hátráltatják a munkámat.

A méhcsaládok fiasításának beindításához a dajkaméhek az ősszel betárolt élelmet használják fel. Amennyiben nincs a természetben frissen begyűjthető élelem, akkor pótolnunk kell. Különböző virágpor-helyettesítő készítmények állnak a rendelkezésünkre, használjuk ki a Nemzeti Program adta lehetőségeket! Én magam is kipróbáltam néhány terméket. Lepénybe vagy cukorszirupba adagoltam többféle vitamint, ásványi anyagot, virágpor-helyettesítő takarmányt. Ezen tapasztalatszerzés után a következőket tudom elmondani. Mielőtt bárki „Black Friday” lázban égve kezdené halomra vásárolni a különböző termékeket, érdemes a természet adta lehetőségeket megvizsgálni.

Ahol bőséges a tavaszi virágpor- és nektárforrás, ott a mesterséges pótszerek hatása eltörpül.

Másutt viszont a külső hordás hiánya miatt serkentés nélkül nem érnék el a méhcsaládok a kívánt népességet. Amikor a dajkaméhek pempőtermeléséhez van megfelelő mennyiségű és minőségű virágpor és híg nektár, akkor a pótszerek fogyasztása vontatottá válik.

Következőkben egy saját példát vázolok. Állandó telephelyem közelében tél végén csak néhány növény segíti a családok fejlődését. A fagyöngy és a salátaboglárka (1. kép) ad némi virágport. Ebben az időszakban 2-4 kereten tenyérnyi fiasítást gondoznak a dajkaméhek.

Vannak olyan napok, amikor elég szépen gyűjtik a virágport, de ennek ellenére stagnál a fiasítás terjedelme.

A beadott serkentés (cukorszirup, fehérjés lepény) hatására sem vettem észre számottevő utódgondozás-növekedést. A külső virágporgyűjtés pedig csökkentette a beadott cukorlepény fogyását.

A virágpor megindulása előtt a lepény jobban fogyott.

A közeli folyó árte­rében sok fűz, főként a korai virágzású kecskefűz található. E cserje virágzásának hatására intenzíven kezdtek fiasítani a méhanyák. A cukorlepények fogyása szinte teljesen leállt. A zacskóban beadott cukorszirup (2. kép) fogyása nem csökkent, de talán e serkentés hatására rengeteg sárga virágporcsomócskát hordtak a gyűjtő méhek a fészek lépjeibe.

A „sárga kincs” eredményeként táblás fiasítások alakultak ki.

Ekkor értettem meg, hogy a fűz értékes virágpora és nektárja minden pótlásra alkalmazott készítménynél intenzívebb hatást mutat. Véleményem szerint, ha a méhészetünk környezetében ilyen értékes táplálékot adó növény van, akkor a pollenpótlás mértékét csökkenthetjük, vagy el is hagyhatjuk. Hasonlatként egy példa a növénytermesztésből. Egy nagyon jó minőségű termőföldbe vetett gabona kevés műtrágya kijuttatásával is többet terem, mint egy gyenge minőségű földben jelentősebb mennyiségű műtrágyával.

Egy bizonyos szint felett pedig már a plusz tápanyagbevitel sem hoz rentábilis eredményt.

Tapasztalataim alapján a kecskefűz virágzása alatt felfüggesztett serkentés abban az esetben káros tud lenni, ha több napos hidegbetörés következik be az időjárásban. Ebben az esetben azonban szerephez jut a méhlakások minősége. Hűvösebb időjárás esetén érdemes gondoskodni a méhek belső itatásáról víz, vagy híg szirup formájában. Virágporból már az előző időszakban gyűjtöttek megfelelő mennyiséget.

A méhészetem nagyobbik részének konténerek szolgálnak lakásul. A tartalék családok „gyalog” fa kaptárokban vannak. Tavaszi indulásnál a következőt látom. Az első napsugarak hatására a kaptárok lépjeiben megjelenik a fiasítás. A konténerekben lévő családok még szinte nyugalomban vannak. Ezt én annak tudom be, hogy a konténerek falában 4 cm hőszigetelés van.

A szigetelésen keresztül a méhcsaládok nem érzik olyan erősnek a nap csalogató sugarait, és nem kezdenek el fiasítani.

Úgy látszik, hogy a kaptárban tartott méhcsaládok jobban fejlődnek, de szerintem a konténeres családokat csak a szigetelés fogja vissza. Egyenletesebb a fészkek hőmérséklete, kisebb az ingadozás. A kecskefűz virágzásának kezdete után viszont a konténerben tartott családok a későbbi indulás ellenére nagyobb intenzitással kezdenek fiasítani (3. kép). A néhány napos lehűléseket kevésbé veszik észre, mint a kaptárban lakó társaik. Úgy látom, hogy ha csak kis mértékben is, de megelőzik fiasítás terjedelmében a kaptáros méhcsaládokat.

Fontos megemlítenem, hogy az egy hét, vagy annál hosszabb lehűléseket már a konténerben is észreveszik a családok.

Erre az időszakra hasznos a zacskózott cukorszirup beadása. Az egyre gyarapodó táblás fiasítások megjelenésével lassan kezdhetjük a családok kiegyenlítését, de ezt már az elmúlt tavasszal megtárgyaltuk! Minden méhésztárs méhcsaládjainak kívánok lendületes tavaszi fejlődést!

Szabó Krisztián

Pápadereske

Forrás: Méhészet