0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 28.

Tervek a Hungerit Zrt.-nél: korszerűsítés, kapacitásbővítés, hatékonyságnövelés

Befejeződött az a stratégiai feltáró piacelemzés a Hungerit Zrt.-nél, amely alapján Magyarország második legnagyobb baromfi-termeltetéssel, -feldolgozással és továbbfeldolgozással foglalkozó vállalata megtervezi a jövőjét. Ezt a folyamatot a vállalat új vezérigazgatója, Volosinovszki János vezényli le, aki ez év április elsejétől irányítja a cég munkáját.

A baromfifeldolgozás szentesi története 1922-ig nyúlik vissza. A Hungerit Baromfifeldolgozó és Élelmiszeripari Zrt. jogelődje pedig 1997-ben jött létre három helyi cég egyesülésével. A szentesi baromfifeldolgozás hagyományait őrző társaság

közel 1700 főt foglalkoztat, és évente 81.000 tonna baromfit, brojlercsirkét, pecsenyelibát és pecsenyekacsát dolgoz fel.

Termékei jelen vannak a kis húsboltokban ugyanúgy, mint a legnagyobb élelmiszerkereskedelmi láncokban. Termelésük közel felét exportálják, így termékeik a világ 35 országban megtalálhatók: többek között Németországban, Olaszországban, Franciaországban, Ausztriában, Angliában és Svájcban, illetve a tengerentúlon például Kanadában, Japánban, Tajvanon és Hongkongban.

A Hungerit harminc éve elsőként jelent meg panírozott baromfitermékekkel a magyar piacon. A Valdor termékek szinte valamennyi hazai boltban kaphatók, és keresettek külföldön is.

A cég 2021-ben szentesi üzemeiben 20,4 millió db csirke és 12 millió db pecsenyekacsa levágását, míg a Szentesen és Vámospércsen lévő továbbfeldolgozó üzemeiben mintegy 13 ezer tonna baromfiból készült úgynevezett kényelmi termék előállítását tervezi.

Az üzemekbe a cég saját telepeiről, illetve szerződött partnerektől érkezik a vágóállat. Tehát a Hungerit két minőségben, mint állattartó és mint feldolgozó is kitett az inputanyag-áremelkedéseknek. A Baromfi Termék Tanács adatai szerint az ágazatban az élőállat-előállítás költségei 40 százalékkal növekedtek. Volosinovszki János ezzel kapcsolatban azt hangsúlyozza, hogy emiatt

a felvásárlási áraknak is el kell mozdulniuk, és a kereskedelmi partnerekkel közös megállapodásra kell jutni, hogy az extra terheket ne csak a termékpálya kezdetén lévő termelők, illetve feldolgozók viseljék.

A kereskedelmi szerződésekben többnyire negyedéves vagy féléves, közösen kialakított ár szerepel, ahol az áremelés melletti érvrendszer egyik legfontosabb eleme jelenleg a takarmányárak emelkedése. A tárgyalások során számíthatnak a terméktanács szakmai támogatására is.

Volosinovszki János 2021. április 1-jétől a Hungerit Zrt. vezérigazgatója. 1995-ben kezdte szakmai pályafutását az egykori Hajdú-Bét Rt. debreceni üzemében, és a ranglétrát végigjárva 2001-től már a zagyvarékasi gyár vezetője volt. 2004-től a korábbi Merian Orosháza Zrt. termelési igazgatója lett, 2009-től pedig a Nádudvari Élelmiszer Kft.-nél töltött be ügyvezetői és kereskedelmi igazgatói pozíciót egészen a Hungerit Zrt.-hez való 2021. január 1-jei csatlakozásáig. Az első negyedévben általános vezérigazgató-helyettesként vett részt a vállalat irányításában. 2020-ban az élelmiszeriparban végzett 25 éves példamutató munkájáért a szakember a Pénzügyminisztérium egyik legrangosabb elismerésében, a Magyar Gazdaságért Díjban részesült.

„Nádudvaron egy régiósan ismert, 2 milliárd forgalmú élelmiszeripari vállalkozásból építettünk fel jelentős technológiai beruházásokkal egy 12 milliárd forint árbevételű, országosan ismert brandet, – ennek köszönhettem a szakmai elismerést. Itt, Szentesen is komoly növekedési lehetőség előtt állunk, erős élelmiszergyártási tradícióval, ezt kell kihasználnunk. Beruházásainkkal növelnünk kell a hatékonyságot, a már meglévő kereskedelmi pályákat stabilizálnunk kell. A meglévő szakmai tudásra építve új termékeket kell piacra dobnunk és erősíteni a Valdor márkát – ebben látom az én feladatom.”

A csomagolóanyagok árának közismert emelkedését, illetve annak hatásait egy ideig tompítani lehet új, modern technológiák bevezetésével, illetve például a felhasznált műanyagok vastagságának csökkentésével, de ez a végtelenségig nem folytatható, mint ahogy egyelőre a használatuk sem váltható ki egy az egyben.

A csomagolás terén a fejlesztésekben a húsfeldolgozók lehetnek környezettudatosak, de csakis úgy, hogy az előállított és becsomagolt élelmiszer biztonságos marad.

Bármennyire is kísérleteznek például már az élelmiszeriparban a papírszál-alapú csomagolóanyagokkal, többek közt a piac dönti majd el, hogy használatba kerülnek-e.

Az emelkedő hizlalási költségekről szólva Volosinovszki János elmondta, előfordul, hogy egy brojlerhizlalással foglalkozó termelő a költségei csökkentésére egy-egy turnust kihagy, hisz ez a gyakorlat nem ismeretlen az iparágban. Ezzel az eszközzel a gazdálkodók leginkább télen szoktak élni a fűtésszámla csökkentése érdekében – és ekkor szokták az éves karbantartást, felújítást is elvégezni.

„A piaci lehetőségek hatása a költségekre a baromfiiparban különösen hangsúlyos, csak ez alapján hozhatunk döntéseket – hangsúlyozza Volosinovszki János.

Ez egy nagy létszámot foglalkoztató ágazat, különösen a víziszárnyas-feldolgozásban jelentős a tevékenység kézimunka-igénye.

Ez pedig a minimálbér-emelések miatt a Hungerit esetében évente félmilliárd forint bérnövekedést jelenthet legalább addig, amíg elérjük a nyugat-európai bérszínvonalat. Nem véletlen, hogy mind a rövid, 2-3 éves, mind a hosszú távú fejlesztéseiket is piaci elemzéssel kezdik a vállalatok.”

Most zárult az a stratégiai feltáró piacelemzés, amely meghatározza a jövő fejlesztéseit, amelyek a korszerűsítés, kapacitásbővítés, hatékonyságnövelés, illetve élelmiszerbiztonság kulcsszavakkal jellemezhetők.

A Hungerit Zrt.-nél egyébként tavaly is komoly mezőgazdasági és élelmiszeripari beruházások valósultak meg, a fejlesztések pedig 2021-ben tovább folytatódnak.

A hosszú távú, stratégiailag kiemelt fontosságú beruházások között szerepel a jelenlegi víziszárnyasfeldolgozó vonal rekonstrukciója, egy zöldmezős csirkefeldolgozó megépítése, amelynek a tervezése már meg is kezdődött és a vágóhidak termeltetési hátterét biztosító állattartó telepek korszerűsítése, valamint újak létesítése is.

„Termékpályában kell gondolkodnunk, a biztonságos alapanyagbázis megteremtéséhez a mezőgazdasági háttér is fontos – hangsúlyozza a vezérigazgató –, épp ezért lényegesek a telepi beruházások, az, hogy saját telepeink legyenek, és az alapanyag jelentős részét magunk állítsuk elő.”

Vagyis egy saját baromfihizlaló-telep megépítésének mozgatója az élelmiszerbiztonsági kockázatok csökkentése is. Egy-egy zárt, korszerű és saját ellenőrzés alatt álló, megfelelő higiéniai zsilipekkel ellátott telepen például lényegesen kisebb a kockázata egy madárinfluenza-járvány kitörésének. Arról nem is beszélve, hogy ezeken a nagyméretű telepeken lehet igazán hatékony termelést folytatni.

Persze felmerül a kérdés, hogy kell-e nekünk ekkora mértékű fejlesztés, amikor a hazai baromfiágazat úgynevezett önellátottsági szintje 130%.

Mondhatnánk, hogy nem, hisz a kisebb termelők el tudnák helyben látni a lakosságot jó minőségű élelmiszerrel, ám ez így nem igaz. A városi lakosság jellemzően nagy kereskedelmi láncok üzemeltette szuper- és hipermarketekben vásárol, ezeket az üzletláncokat pedig mindig ugyanolyan minőségű és folyamatosan nagy mennyiségű élelmiszerrel kell kiszolgálni, és akkor még nem beszéltünk az exportról. Erre pedig a kistermelők nem képesek. De egyaránt

szükség van a korlátozott felvevőpiacra alapozott helyi árukra és a tömegárura is.

A tömegtermék fogalmát pedig nem szabad a silány minőséggel társítani – jó példa erre a Hungerit négy fő termékköre (csirke, kacsa, panírozott termékek, sültkacsa-termékek), amelynek sült kacsáival hazai boltban nem is találkozni, mivel azok elsősorban az exportpiacok számára készülnek. Fogyasztóként itthon elsősorban csirke- és kacsahússal, illetve a panírozott termékekkel lehet találkozni.

A Hungeritnél augusztusban adják át a harmadik panírozó üzemet, így hazánk legnagyobb panírkapacitása fog a cég rendelkezésére állni, és ezáltal egyre több élelmiszerüzletben találkozhatunk majd Valdor termékekkel.

„Ennek megfelelően folynak a tárgyalások a kereskedelmi partnereinkkel, illetve ezzel párhuzamosan folyik az új, panírozott csirketermékek kifejlesztése is” – mondja a vezérigazgató. S hogy mire is gondol? Például a gluténérzékenyekre, akiknek speciális bundába öltöztetik a csirkemellet.

Forrás: magyarmezogazdasag.hu