0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 28.

Vadkárról dióhéjban

A szőlőültetvényekben a kártevők elleni védekezés elsősorban a rovarokra irányul, de sokkal nagyobb állatok is veszélyeztetik a szőlőtőkéket és a termést: rágcsálók, madarak, őzek, vaddisznók, nyulak. A Borászati Füzetek 2021. évi 2. számában többek között érdekes cikket olvashatunk a szőlőültetvényeket érő vadkárokról is.

A növények egészségi állapotán és kondícióján kívül a vad elleni védekezésre is fokozottan gondot kell fordítani.

A termő ültetvényekben a tavaszi friss hajtások lerágása is kárt okoz ugyan, de a legnagyobb veszteség szüret idején, az érett termés károsításában és elpusztításában jelentkezik

– olvasható a Borászati Füzetek legfrissebb számában. A kártétel következményeként a sérült bogyók könnyebben fertőződnek meg gombák, baktériumok által, melyek növelik a veszteséget, illetve a bor minőségét jelentősen rontják.

youtube://v/ihQsQ6HwaIs

A szőlőültetvényekben a kártevők elleni védekezés elsősorban a rovarokra irányul, de sokkal nagyobb állatok is veszélyeztetik a szőlőtőkéket és a termést: rágcsálók, madarak, őzek, vaddisznók, nyulak (mezei és üregi) és más emlősök rágják a hajtásokat és a fürtöket, tapossák szét a sorokat, tesznek kárt a tőkék fás részeiben, ezzel számokban mérhető gazdasági veszteséget okozva. Arról nem is beszélve, hogy a fiatal ültetvényekben a főként nyulak és őzek által okozott kártétel, a friss hajtások lerágása évekre visszavetheti az ültetvények indulását, késlelteti a művelésmód kialakítását, a termőre fordítás idejét.

Az őzek és a dámvadak károsítása a vegetáció során gyakoribb.

Gyakran kirágják a rügyeket, ami összetéveszthető a rügykárosítók által hátrahagyott nyomokkal, valamint nem sokkal a rügyfakadás után a fiatal hajtásokkal táplálkoznak. Ez akkor különösen bosszantó, ha egymás utáni években többször előfordul, és emiatt a sebzésmentes, egyenes törzs kialakítása lehetetlenné válik. A nyulak földbe ásnak ferde üregeket, melyek különösen a löszös talajokban veszélyesek, mivel a művelőgépek elsüllyedhetnek.

A vaddisznók viszont rendkívül válogatósak, és csak bizonyos parcellákat részesítenek előnyben a táplálékkeresés során.

Nyilvánvaló, hogy az egészséges, nedvesebb talajokat keresik fel, ahol általában zöldebb a növényzet, kedvezőbb a humusztartalom, nagyobb a talajélet, mint a szárazabb, gyengébb talajokban

(ott turkálnak először, ahol traktornyomokban összegyűlt víz miatt nedvesebb a talaj).

Ugyanakkor a vadgazdálkodás fontosságát is hangsúlyozni kell, mivel ha az állatok száma arányban van a számukra szükséges élettérrel, ha megtalálják élelmüket a természetes élőhelyeiken, akkor nem feltétlen jönnek ki a mezőgazdasági területekre.

Utánajártunk a panorámás szőlőket elfoglaló nyaralók térhódításának. Egyre többen sürgetik a radikális fellépést a szőlőültetvényeket károsító ingatlanspekuláció ellen. A kárpótlás után két-háromezer négyzetméteres területekre felszabdalt ültetvények egy része spekulánsok kezébe került, akik panorámás lakótelkekre jellemző áron kínálják őket eladásra.

A nyaralókat gazdasági épületnek álcázva, arra szóló építési engedéllyel húzzák fel az új tulajdonosok, akik nem bajlódnak a szőlővel.

Ezzel nemcsak a helyi borászok megélhetését, de a kultúrtájat is veszélyeztetik.

Az öröklés nem egyenlő a generációváltással, ugyanakkor fontos, hogy a sikeres vállalkozások generációról generációra öröklődjenek. Azt gondolhatnánk, nem tette könnyűvé az ifjú Szőke Mátyás helyzetét a Mátrai borvidéken szikrát csiholó Szőke Mátyás, hiszen olyan nevet szerzett, ami akár súlyként is nehezedhetne rá. Ám a fiatal szakember gyorsan leszögezte, megvannak a maga elképzelései, nem akarja nagyapját másolni.

Forrás: Borászati Füzetek