0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 28.

Nehéz tavasz előtt állunk

Manapság nagyon sok termelőt érint, főleg a keleti országrészben a belvíz- és árvízkár. A „beteg talajokat” a tavasz közeledtével „gyógyítani” kell.

Ki ne ismerné ennek professzorát, Dr. Birkás Márta egyetemi tanárt, aki az utóbbi időben nagyon sok fórumon és szaklapban hirdette a vízkáros szántók helyreállításának fontosságát, hiszen a közelmúltban annyi kár érte termőföldjeink jelentős részét, mint máskor tíz év alatt sem. Intelmeit követve a víznyomásos talajok minél kisebb kárral járó művelését amint lehet, el kell kezdeni.
A télen is vízzel borított, kevésbé szármaradványos talajok művelésekor figyelembe kell venni, milyen műveléseket alkalmaztunk az előző években, azoknak milyen hatását tapasztaltuk. Különösen fontos tudni, hogy a 2009 őszén végzett talajművelés mélysége sekély volt-e, vagy mélyebb. Ha a tábla gyalogosan bejárható, el kell végezni a talajállapot ellenőrzését. A mélyebben lazult állapot sekélyebb beavatkozásra ad módot. Ha a víz túl későn húzódik le és a vetésidő sürget, a talaj ülepedett rétegét átporhanyító talajmunkával műveljük meg. A tavaszi szántás csak a szerkezet nélküli homoktalajokra javasolható, máshol alkalmazva az újabb károkozás kockázatával kell szembenézni.
Tavaly nem művelt, szalma- és szármaradványos nedves talajok művelésekor az első feladat a szármaradványok zúzása. Amennyiben erre nehéztárcsával kerül sor, akkor az alapozó művelésre a tárcsánál mélyebben járó eszköz alkalmas, például a 22-24 cm mélyen járó kultivátor. Nagy mennyiségű szármaradvány talajba juttatására általában az ekét szeretjük használni. Az ekével összegyúrt hantok azonban porhanyulás helyett megkeményednek, magágyat csak több menettel lehet készíteni, ami újabb kárral jár. Kötöttebb talajokon mindenképpen kerüljük az ekét, helyette lazító-porhanyítókeverő- levegőztető művelést válasszunk, amelyre ugyancsak a kultivátor vagy a korszerű kombinátor a megfelelő eszköz.

Tavaszi alapművelés

Az elmaradt őszi alapművelés pótlására a talajt kíméletesen lazító és egyben porhanyító eszközök használata szükséges. Ide szintén a kultivátorok sorolhatók, de nem szárnyas kapákkal szerelve. A magágykészítés henger nélküli, vagy forgóelemes kombinátorral a legcélszerűbb. Ha valamely okból elkerülhetetlen a szántás, akkor meg kell várni a szánthatósági talajnedvesség állapotot. Ezt az úgynevezett ujjpróbával lehet eldönteni. Ha a 20-25 cm rétegből vett maréknyi minta jól morzsolható, lehet szántani, és előnyös a szántáselmunkáló használata. Ha mégis túl nedves talajt szántunk, az elmunkálással várni kell.
Az ősszel szántott talajokon első feladat megállapítani (ásóval, vagy pálcaszondával), hogy van-e tömör réteg a szántás alatt, ami a lehetséges kockázatok felmérése miatt szükséges. Lazításra valószínűleg csak a nyári vagy a kora őszi idényben lesz lehetőség. Most tavasszal nem célszerű lazítani. A felszínelmunkálás időzítését a talaj járhatóságához kell szabni. A hordképességben nagy eltérések lehetnek táblaszinten belül is, emiatt előfordulhat, hogy egy táblához kétszer-háromszor is vissza kell térni, mert egyes részei később szikkadnak. A művelhetőség megítéléséhez szintén támaszkodjunk az ujjpróbára. Nem ajánlott a hagyományos tárcsás elmunkálás. Nyirkos talajon inkább megfelelő a rugós simító, a henger nélküli vagy a forgóelemes kombinátor.
Az ősszel kultivátorral művelt talajok esetén a talajállapot kímélés szempontjából felértékelődtek a talajok kultúrállapotát megtartó eszközök. A kultivátorokkal megművelt talajokon a fagyok után a kisebb felület miatt kevesebb lesz az apró és eliszapolt frakció. Ülepedés ott várható, ahol alacsony a talaj szervesanyag-tartalma. Az egyenletes felszínen korai gyomkelés várható, ami a kitavaszodástól függ majd, és időben kezelni kell. Egyébként is a gyomirtásra és a műtrágyázásra minden esetben intézkedni kell.

Gondoljunk a jövőre

A mostanihoz hasonló szélsőséges időjárás, illetve az általa okozott körülmények várhatóan a jövőben sem kerülnek el bennünket, ezért nagyon fontos a megfelelő talajállapot fenntartását elősegítő, hosszú távra szóló feladatok kijelölése. Főleg a talajszerkezet kímélése, a szerves anyag pótlása, a káros talajtömörödés elkerülése, a rendszeres gyommentesítés, és nem utolsó sorban a talaj állapotának folyamatos ellenőrzése. Kiemelt szerep jut azoknak az eszközöknek, amelyek alkalmazásával a nedves talajokon a károkozás mérsékelhető.
Nagyon fontos most már arra is figyelni, hogy a káros talajtömörödés elkerülése érdekében talajkímélő járószerkezeteket alkalmazzunk! Közülük kiemelhető a széles, alacsony profilú gumiabroncsok használata az erő- és munkagépeken egyaránt. Ezekkel a nagy légterű abroncsokkal alacsony belső levegőnyomással lehet dolgozni, így kevésbé terheljük a talajfelszínt, és a nedvesebb, mélyebb talajokon is könnyebben haladhatnak munkagépeikkel a traktorok.
Arany igazság, hogy „jobb a megelőzés, mint a műtét”. Ennek szem előtt tartásával a termőtalajok hosszú távú védelme érdekében meg kell hozni az anyagi áldozatot a talajkímélő járószerkezetek beszerzésére. A széles abroncsozású kerekeket tekintsük a traktorok egyfajta speciális adapterének, főleg a tavaszi munkákhoz. Ez a befektetés nemcsak azok feladata, akiknek területén most áll a víz, hanem minden gazdának, aki szívügyének tekinti a talaj termőképességének megőrzését.

Antos Gábor

Forrás: