Az együttműködési megállapodást Csányi Sándor, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemért Alapítvány kuratóriumának elnöke és Nagy István agrárminiszter, a MATE kuratóriumának tagja jelenlétében június 24-én ünnepélyes keretek között, a Gödöllői Királyi Kastélyban írták alá az öt agrárszakképzési centrum vezetői és Gyuricza Csaba, a MATE rektora. A megállapodás értelmében a felek a közép- és felsőfokú agrárképzést jelentősen javítják a tanulók és hallgatók elméleti és gyakorlati tudásának fejlesztése érdekében. A dokumentum kitér az okleveles technikusképzés tantervi kereteire és az oktatott ismeretanyagok felsőoktatási tanulmányokba történő beszámításának rendszerére.
|
|
A partnerségi megállapodást a Közép-magyarországi Agrárszakképzési Centrum, az Északi Agrárszakképzési Centrum, az Alföldi Agrárszakképzési Centrum, a Déli Agrárszakképzési Centrum, valamint a Kisalföldi Agrárszakképzési Centrum vezetőivel írta alá Gyuricza Csaba Nagy István agrárminiszter, Szinay Attila, az AM közigazgatási államtitkára, Csányi Sándor kuratóriumi elnök és Szabó István, a MATE oktatási és nemzetközi rektorhelyettese jelenlétébenA mezőgazdaságban és élelmiszeriparban dolgozó szakemberek utánpótlása kiemelt stratégiai feladat. Ennek egyik módja, hogy hidat képezünk a közép- és felsőfokú szakképzés intézményei között, illetve összehangoltan, a piac elvárásainak megfelelően emeljük a képzési színvonalat – nyilatkozta az aláírás kapcsán Csányi Sándor. Mint hozzátette,
Versenyképes tudás nélkül nincs versenyképes agrárium, a világ ma gyorsan változik, amihez alkalmazkodni kell – mondta az agrárminiszter. Nagy István arra hívta fel a figyelmet, hogy a termelési körülmények egyre gyorsabban változnak, megdőlt az a régi tézis, miszerint a mezőgazdaságban megszerezhető tudás apáról fiúra száll. A gyorsan fellépő kihívásokra egy-egy generáció már nem képes megtalálni a válaszokat, csak a legkorszerűbb tudás segíthet. Az Agrárminisztérium a második legnagyobb intézményfenntartóként vesz részt a hazai szakképzés rendszerében.
– ismertette a tárca vezetője, hogy tavaly óta a tárca által fenntartott 56 szakképző intézmény 5 centrumban kezdte meg a tanévet, amelyek helyi szinten adnak választ a gazdaság igényeire. A megállapodásról szólva azt mondta, hogy az még magasabb szintre emeli az intézmények együttműködését, a szervezeti működés minőségének javulását és az összehangolt munka hatékonyságát.
A MATE a megállapodásnak köszönhetően lehetőséget kap arra, hogy értékelje a centrumok tanüzemeiben meglévő gyakorlati lehetőségeket, a hallgatók számára üzemi gyakorlatokat, bemutatókat, szakmai kísérleteket és feldolgozási órákat tartson.
A rektor személyes (jó) példájaA 2019. évi LXXX. törvény, az új szakképzési struktúra egyik, ha nem a legfontosabb érdeme, hogy mindenki számára rugalmas tanulási utakat, átjárhatóságot biztosít. A tanulmányaikat gimnáziumban, technikumban vagy szakképző iskolában megkezdők egyaránt eljuthatnak a felsőoktatásba. Kétségtelen tény azonban, hogy azok, akik szakképzésből érkeznek az agrár-felsőoktatásba, helyzeti előnnyel, olyan tudással rendelkeznek, ami kiemeli őket a többiek közül. Korábban az ő felvételijüket pluszpontok is segítették, várható-e, hogy ez így lesz a jövőben is, tettük fel a kérdést Gyuricza Csabának, a MATE rektorának, aki középiskolai tanulmányait Szentesen, az akkori Bartha János Kertészeti Szakközépiskolában végezte. (Itt érdemes azt is elmondani róla, hogy a Gödöllői Agrártudományi Egyetem Mezőgazdaság-tudományi Karának elvégzése után, 1996-ban egyszerre nyert felvételt a Gödöllői Agrártudományi Egyetem és a Bécsi Agrártudományi Egyetem nappali doktori képzésére – a két egyetem képzését párhuzamosan végezte el.) Válaszában a rektor elmondta, hogy valóban előnyt jelentett a szakközépiskolai végzettség, amiért pluszpont is járt, és az évfolyamok 30-40 százaléka agrár-szakiskolából érkezett hallgató volt. Arányuk ma elenyésző, és éppen ezért gondolták úgy, hogy erősíteni kell a kapcsolataikat a szakiskolákkal. Egyebek mellett ezért újrapozicionálják a technikusképzést, mint a szakiskolai képzés legmagasabb szintjét. Ennek elvégzése pluszpontot jelent majd a felvételinél, mert nem titok, hogy leginkább ők azok, akiket vár az agrár-felősoktatás. Mint a rektor elmondta, már korábban, dékánsága idején is látható volt, hogy egyre kevesebben érkeznek szakiskolákból, amiért a tizenévesek körében tapasztalható, a mezőgazdaság, mint szakma népszerűsége vagy inkább népszerűtlensége okolható. Ezért életpálya-modellt szeretnének kialakítani, ösztöndíjat alapítanak, és mentorhálózat segítségével kívánják felkarolni a tehetséges fiatalokat, akik később az egyetemen folytathatják a tanulmányaikat. |
