A kutatócsoport vezetője kifejtette, hogy a természet egy összetett rendszer. A beporzók életben maradásának elengedhetetlen feltétele a természetes növényzet, ahogyan szükség van a kártevők elleni biológiai védekezést biztosító ragadozókra is.
A kutatás során mintegy fél hektáros foltokban 32 növényfaj magkeverékét vetették el.
Mivel a Duna–Tisza közén természetesen is előforduló vadvirágok virágzása a teljes vegetációs időszakot lefedi, így a kutatók olyan biodiverzitás-szigeteket hoztak létre, amelyek kora tavasztól egészen késő őszig virágzanak.
Ezek a „szigetek” a gazdálkodók számára is előnyösek lehetnek, ami főként a termelékenységben mutatkozhat meg.
A kutatás arra is kiterjed, hogy a vadvirágos parcellával szomszédos szántóföldre kiáramlanak-e a kártevők, illetve hogy mily módon befolyásolhatja még a biodiverzitás-sziget a termésátlagokat. Az pozitív eredményekben amiatt is bíznak a kutatók, mert az európai zöld megállapodás értelmében a Green Deal csakis megváltoztatott agrártámogatási rendszerben elképzelhető, például a be nem vetett területekre célzottan is lehessen majd támogatást kérni.
A várt eredmények megerősíthetik, hogy a jobb beporzás miatt növekedhet például a repce hozama és minősége, vagy a változatos élettérnek köszönhetően, a több ragadozó miatt kevesebb lesz a kártevő.