0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 28.

Baromfi- és juhágazat: a takarmányár növekedésének hatásai

A baromfihizlalási ágazatban egy csirke előállítási ára tavasszal 127 forinttal kerül többe, mint tavaly, és a növekedés folyamatos. A juhágazat kissé könnyebb helyzetben van, legalábbis akkor, ha a gazdaság magának állítja elő a takarmányt. Azonban, ha nincs saját kaszáló, legelő, akkor bele se kezdjen senki a juhtartásba, hallottuk hazánknak ugyanezen táján egy gazdától.

A tavaly november óta növekedésnek indult gabonaár a mezőgazdaságba, ezen túlmenően további ágazatokba is begyűrűzik. Különösen nehéz helyzetben van a baromfiágazat, mondta lapunk érdeklődésére Sebesy Attila Csongrád-Csanád megyei egyéni vállalkozó. Három telephelyen: Csongrád, Szentes és Nagytőke településeken évente egymillió csirkét hizlal. Az alapanyagáraknak hozzávetőlegesen 75 százalékát a takarmány, a többit a naposcsibe ára, a munkaerő, energia és az amortizáció teszi ki.

Telephelyeiken egyszerre 170 ezer állatot hizlalnak, összesen évi 2,5 millió kilogramm húst termelnek.

A broileren belül a Ross 308-as fajtával foglalkoznak, melynek fajtaspecifikusan szüksége van keveréktakarmányra.


Nagyon pontosan összeállított a tápok fehérje- és aminosav-összetétele, ezért esetükben, hiába emelkedett rendkívüli mértékben a takarmány ára, nincs lehetőség a kiváltásra, kénytelenek elkönyvelni a pluszköltséget. Speciális tápot kell használni, nincs helyettesítési lehetőség a szigorú auditációs rendszer miatt.

Mindössze annyi a választási lehetőség, hogy a baromfihizlaló vállalkozó a rendelkezésre álló takarmányok közül az olcsóbbat vagy drágábbat kívánja megvásárolni.

A takarmánygyártók között is nagy a verseny, de minimálisak az eltérések. A vágóhidak pontosan meghatározzák a szállítás idejét és az elérendő súlyt – amit a piac jelentősen befolyásol.

Ha magas a takarmány ára, precízebben kell termelni, csökkentve a költségeket. Lehet, hogy a drágább takarmánnyal jobban jár a termelő, de az is lehet, hogy nem tudja kigazdálkodni a növekményt. Akár egy minimális eltérés is komoly következményekkel járhat, ezért értelemszerűen mindenkinek folyamatosan számolnia kell, magyarázta a vállalkozó.

Az olcsó importtal kell versenyezni

A három telephelyen az évi 4,5 millió kilogramm bevitt takarmány 5-600 millió forintos tétel ennek a vállalkozásnak. Amikor tavaly év végén emelkedni kezdtek az árak, mindenki abban bízott, hogy előbb-utóbb megáll a folyamat, semmi nem indokolta a folyamatos növekedést. Amikor már a 20 százalékot is elérte a drágulás, alig hittek a számoknak… A dél-alföldi szakember szerint ez

minden szereplőt érint az ágazaton belül, mert a takarmányár-növekedés minden másnak is a drágulásához vezet, emellett inflációs hatása is lesz.

A vásárlók majd az olcsóbb húsokat keresik, ami kedvezőtlen a hazai termelésnek. A példa kedvéért, Dél-Amerikából a marhahús és a csirkemellfilé szinte vám nélkül érkezik, ráadásul olyan mennyiségben, amely az uniós termelés majdnem 12 százalékát kiteszi. Mindez annak a kereskedelmi megállapodásnak a következménye, amelyet 2019-ben kötött az Európai Unió és a Mercosur országok (Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay). Az egyezség révén az EU elsősorban az ipari termékek piacán szeretne nagyobb hozzáférést kapni, a dél-amerikaiak pedig a mezőgazdasági áruk exportját szeretnék növelni. Az unión belül most kezdik igazán felismerni ennek a veszélyét, miközben a Baromfi Termék Tanács már két éve is rámutatott erre a problémára, mondta a vállalkozó.

Saját tapasztalatai alapján a Csongrád- Csanád megyei termelő a következő adatokról számolt be.

Telephelyeiken tavaly év közben egy csirke előállítása a hathetes tartási idő alatt nettó 487 forint volt – ebben a táp és naposcsirke ára van –, ez az összeg 503 forintra kúszott fel év közben, tavaszra 547-re, interjúnk készítésének idején (április) pedig 615 forintnál tartott.

A magyarországi vágóhidak többsége mostanra kilogrammonként 270 forint körüli árat adott a csirkéért. Jelenleg a folyamat a „kinyílt olló” fázisában van: a takarmányárak már fönt vannak, de a húsárak még lent. A szabadkereskedelem következményeként hazánkból 5 millió tonna takarmányt szállítottak külföldre – nincs tartalék, kár lenne a csodát várni. Álláspontja szerint, ha nem lesz elmozdulás, neki jobban megéri, hogy ideiglenesen leálljon a termeléssel. Mint fogalmazott,

nem nehezíti meg hitellel a családja és a vállalkozása jövőjét azért, hogy a vágóhídnak legyen munkája, és az emberek olcsóbb húshoz jussanak.

Akkor inkább leáll, és elvégzi azokat a korszerűsítéseket, amelyekre az intenzív tartás alatt nem volt lehetőség. Nem tud mást tenni, mert óriási számokról van szó, és még mindig jobban jár, ha a dolgozóit nem bocsátja el, hanem átcsoportosítja. Ezt a véleményt több termelő is osztja. A takarmányágazat azt várja, hogy mikor kezdenek esni az alapanyagárak, vagy lesz-e csúcstermés. Sajnos erre még sokat kell
várni. A keveréktakarmány-árak csak ezután csökkenhetnek.

Megugrott a báránytáp és a széna ára

A takarmányár-növekedés a juhtartókat is érinti, jelentette ki a Csongrád-Csanád megyei Felgyőn gazdálkodó Ábel István. Aki nem tudott eleget és időben vásárolni, vagy saját magának termelni, azoknak most a tavalyinál jóval nagyobb összeget kell fizetni. Példaként kiemelte:

a nagy bálás széna bálájáért minőségtől és összetételtől függően 8-10 ezer forintot kell fizetni, de 13 ezres hirdetéssel is találkozni.

Ezzel szemben az elmúlt évben az ár ennek a fele volt, de egy éve 3000 forintért is akadt körbálás széna. A felgyői gazdaságban jelenleg 200 birkát tartanak, ehhez egy évben hozzávetőleg 300 bálára van szükségük. A legfőbb gond a beszerzése, ha pedig mégis sikerül kapni, azért egyre nagyobb
összegeket kell fizetni. A juhtartók számára most kissé könnyebb időszak következik, hiszen fakad a fű, aki tud, legeltet, akinek viszont nincs lehetősége, továbbra is gondban lesz.

Az elszabadult gabonaárak a bárányoknak vásárolt speciális táp áremelkedése terén is érintette a juhászatokat. A felgyői gazda Purina termékkel hizlal évek óta. Kérésünkre összehasonlította a kiadásait:

ősszel egy tízmázsás raklap 130 ezer forintba került, most 150 ezerbe. És hogy ez meddig elég? Mindig attól függ, éppen hány báránya van – néha csak egyetlen hétig.

Most tavasszal 120 bárány volt 80 birka alatt. A takarmányár által okozott többletkiadást kompenzálta a bárányok átvételi árának emelkedése. A nyolchetes állatokat olasz felvásárlók vitték el kilogrammonként 1450 forintos és efölötti áron, szemben a tavalyi 1000 forinttal. Húsz éve foglalkozik juhtartással, de ilyen magas árra nem emlékszik, szögezte le a gazdálkodó.

[[{„fid”:”102293″,”view_mode”:”wysiwyg”,”fields”:{„format”:”wysiwyg”,”field_file_image_title_text[und][0][value]”:false,”field_file_image_alt_text[und][0][value]”:false,”field_file_image_source[und][0][value]”:””},”type”:”media”,”field_deltas”:{„1”:{„format”:”wysiwyg”,”field_file_image_title_text[und][0][value]”:false,”field_file_image_alt_text[und][0][value]”:false,”field_file_image_source[und][0][value]”:””}},”attributes”:{„class”:”media-element file-wysiwyg”,”data-delta”:”1″}}]]

Ábel István azt vallja, hogy

aki saját maga nem tud termelni a jószágai számára, bele se kezdjen az állattartásba.

Neki saját és bérelt területei is vannak, 100 hektáron kaszál és egy 25 hektáros bekerített részen legeltet. Tapasztalatai szerint egyre kevesebb a juhtartó, sokan fölszámolták az állományaikat. Ennek összetett okai vannak, nincs, aki szívesen kitanulná a juhászmesterséget, a gazdáknak alig akad segítsége. A korábbi állománya a jelenlegi háromszorosa volt, a mostani az a mennyiség, amellyel egyedül is elboldogul.

Forrás: Kistermelők Lapja