Annak érdekében, hogy a kutatók rájöjjenek, hogy az emberek mi alapján választanak ételt, éhes gyümölcslegyeket (muslicákat) állítottak választás elé a keserű kininnel megspékelt édes, tápláló étel és egy kevésbé édes, de nem keserű, kevesebb kalóriát tartalmazó étel között. Ezután idegrendszeri képalkotás segítségével nyomon követték az agyukban zajló idegi aktivitást, miközben a rovarok meghozták ezeket a nehéz döntéseket.
És melyik nyert? A kalóriák vagy a jobb íz?
„Attól függ, mennyire éhesek” – mondta Michael Nitabach, a Yale School of Medicine sejt- és molekuláris fiziológia, genetika és idegtudomány professzora, a tanulmány vezető szerzője. „Minél éhesebbek, annál valószínűbb, hogy elviselik a keserű ízt, hogy több kalóriához jussanak”.
A Nature Communications című folyóiratban július 5-én megjelent tanulmány szerint azonban a valódi válasz arra, hogy a legyek hogyan hozzák meg ezeket a döntéseket, egy kicsit összetettebb ennél.
Preeti Sareen, a Yale tudományos munkatársa által vezetett kutatócsoport szerint a legyek az érzékszervi információkat agyuk egy speciális részébe továbbítják, ahol ezeket a jeleket integrálják és ezzel kiváltják azt, ami a végrehajtó döntés rovarváltozatának felel meg. A kutatók megállapították, hogy a légy agyában a neuronális aktivitás mintázata adaptív módon változik akkor, amikor több fajta táplálék közül kell választania. Ez határozza meg, hogy a légy melyik táplálék mellett dönt.
A kutatók azonban egy lépéssel tovább mentek és a dolgok még furcsábbá váltak. Azt találták, hogy
Amikor például az anyagcserében részt vevő neuronok aktivitását csökkentették, azt vették észre, hogy az éhes legyek az alacsonyabb kalóriatartalmú táplálékot választották.
Ez az, ahol az emberek táplálék választásával vannak összefüggések, mondta Nitabach. Az idegi aktivitást mind a légy, mind az ember agyában a neuropeptidek és a dopamin nevű neurotranszmitter kiválasztása szabályozza, amely az embernél a jutalomérzet szabályozásában játszik szerepet. Az ebben a hálózatban bekövetkező változások megváltoztathatják azt, hogy az agy hogyan reagál a különböző típusú ételekre. Más szóval, a neurokémia néha olyan ételválasztásokat diktálhat, amelyekről azt hisszük, hogy tudatosan hozzuk meg.
