0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 29.

A baleset zöme az üzekedés alatt következik be

Az őz a legelterjedtebb, hazánkban legnagyobb egyedszámban előforduló nagyvadunk. Üzekedése (párzási időszak) július második felétől egészen augusztus elejéig-közepéig tart. Ebben az időszakban többet mozogva nagyobb területet bejárnak, mint általában, útjuk gyakran keresztezi a közutakat. Felhívjuk olvasóink szíves figyelmét, hogy ebben az időszakban hatványozott figyeljenek vezetés közben!

A becslések szerint jelenleg a hazai őzállomány mintegy 386 000 egyedet tesz ki. Őznász idején a bakok felkeresik a sutákat, kergetik őket (boszorkánygyűrű), illetve más rivális bakokat hajtanak el a sutától a párosodás reményében. A szerelem mámorában sokkal figyelmetlenebbek, mint az év többi időszakában. Gyakrabban találkozni velük az utak mentén, amelyeken gyakran fejvesztve áthaladnak.

Ezért arra kérünk mindenkit, hogy ne csak a vadveszélyt jelző táblák után vezessenek a szokásosnál óvatosabban, hanem végig az út során, ugyanis bármikor fennáll a vaddal való ütközés veszélye.

Üzekedés idején, ha egy őz átugrik előttünk, nagy valószínűséggel követi majd egy másik, ezért feltétlenül lassítsunk!

Ha a vadat mégis későn vesszük észre, és elkerülhetetlenné válik az ütközés, ne a kormány elrántásával próbáljuk megakadályozni az ütközést – letérhetünk az útról, esetleg átsodródhatunk a szemközti sávba –, inkább vészfékezzünk. Abban az esetben, ha bekövetkezett a baleset, feltétlenül értesítsük a rendőrséget, ugyanis a vadelütés közúti balesetnek minősül.

Szintén értesíteni kell a területileg illetékes vadgazdálkodó szervezetet (ezek zömében vadásztársaságok), erről a rendőrség gondoskodik.

Földvári Attila, az Országos Magyar Vadászati Védegylet (OMVV) főmunkatársa lapunknak elmondta, két kiugró időszakról beszélhetünk, amikor megnövekszik a nagyvaddal való ütközések száma.

Mindkettő az őz éves biológiai ciklusához kapcsolódik: az egyik a tavaszi területfoglalás idejére esik, amikor a bakok egymást kergetve gyakrabban keresztezhetnek közutakat, a másik pedig a már említett üzekedés időszaka.

Emellett főként a nagyvadas megyékben (például Tolna, Zala, Somogy), bőgés idején növekedhet a szarvaselütések száma, de ez koránt sem olyan számottevő, mint az őz esetében.

Az Országos Vadgazdálkodás Adattár legfrissebb adatai szerint a 2019/2020-as időszakban 821 gím-, 132 dámszarvas, 12 muflon, 627 vaddisznó és 5142 őz elütéséről érkezett bejelentés a hatóság részére.

Az autópályákon lényegesen kevesebb a vadelütések száma, mint a le nem kerített közutak esetében, de a vasútvonalakon is megesik ilyesféle szerencsétlenség, még ha nagyságrendekkel kisebb számban is. Földvári Attila emlékeztetett, hogy bár e tekintetben nyilvános statisztika nem áll rendelkezésre, de a Magyar VADÁSZLAP 2011 augusztusi számában megjelent cikk szerint „A MÁV Zrt. szerelvényei évente átlagosan 120-150 állatot gázolnak el. Ennek 20-30 százaléka nagytestű háziállat, a többi vad.”

 – Azt kell mondanom, emelkedő tendenciáról kell beszélnünk a vadelütések számában. Ennek oka, hogy az évek során megnövekedett a nagyvadállomány, miként a gépjárművek száma is.

(KSH: 1989-ben 1,7 millió autó volt az országban, 2019-ben több min 3,8 millió.) Emellett folyamatosan bővül a közúthálózat, illetve az autók átlagsebessége is nő a technikai fejlődés és a jobb minőségű utak miatt – mondja az OMVV főmunkatársa.

De mi a teendője a gépkocsi vezetőjének vaddal való ütközés esetén?

– Mivel a vad- és gépjármű ütközés közúti balesetnek minősül, bekövetkezte után a rendőrséget kell értesíteni. Ugyancsak tájékoztatni kell a területileg illetékes vadászatra jogosultat, ezt azonban általában a rendőrség teszi meg, amelynek hivatalból van elérhetősége a vadgazdálkodóhoz.

Nem szabad elfelejteni, hogy a vad az állam tulajdona, amellyel a vadászatra jogosultak gazdálkodnak.

A Vadgazdálkodási törvény értelmében, miután az elejtett, jelen esetben elütött vad a vadásztársaság tulajdonába kerül, az ütközésből származó hús roncsolódása miatt a vadhúsból származó bevételtől elesik, emellett trófeás vad esetén, az agancs súlyának, formájának függvényében, a vadászatra jogosult további vadgazdálkodási és piaci értéket is veszít.

– A vadelütésből származó anyagi károk kapcsán azt sem szabad elfelejteni, hogy vannak olyan esetek, mikor az ütközés után a vad elmenekül, és csak később pusztul el.

Ilyenkor a vadászatra jogosult nem tudja minden esetben egyértelműen megállapítani, hogy az utólag elpusztulva megtalált vadtest az elütés miatt halt bele sérüléseibe, netalán meg sem találják, és akad olyan autós is, aki a vadat elviszi a helyszínről

– vagyis a magyar jogrend szerint ellopja –; ezek mind további, a vadászatra jogosultat érő anyagi károk, amelyeknek megállapítása lehetetlen – ismerteti Földvári Attila.

A vadelütés-kezelésre hatékony megoldás a speciális a fényvisszaverő prizma kihelyezése, aminek jelentős az anyagi vonzata, és gyakorta lába kél, továbbá eredményesen lehet megelőzés szempontjából az úgynevezett texasi kapu, amelynek alkalmazása Magyarországon egyebek mellett szintén borsos költsége miatt még nem terjedt el.

Forrás: magyarmezogazdasag.hu