0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. április 20.

Aminek jót tett a koronavírus-járvány

Sokan kezdtek növényeket nevelni a balkonon, illetve ásták fel a kertjük egy résztét, hogy zöldségtermesztéssel töltsék ki bezártságban töltött napjaikat. Mindezt Sári Kovács Szilvia, „A legszebb konyhakertek” – Magyarország legszebb konyhakertjei Magyar Örökség díjas program ötletgazda-programigazgató jelentette ki azon az ünnepségen, amelyen a tavaly országos díjra jelölt nevezőket köszöntötték.

A számok is alátámasztják a fenti kijelentést: 230 hazai és határon túli település csatlakozott a programhoz, köztük 30 település első alkalommal nevezett a versenyre. Összesen 1850 kert versenyzett a díjakért, a művelésükben pedig 15640 kertészkedő vett részt. Ahogy az ötletgazda fogalmazott, látszik a jelentkezéseken, hogy az emberek meg akarták azt mutatni, hogy nem csak a szomszédjuk képes szép zöldségeskertet kialakítani. A tavalyi, rendhagyó évben a szervezőknek sok leleményre volt szükségük, hogy a kertszemléket megtarthassák – akár online kapcsolaton keresztül vagy fotók értékelésével – hangsúlyozta Sári Kovács Szilvia.

„A bezártság megerősítette a mozgalmat, nagyon sok kezdő kertész keresett meg bennünket szaktanácsért a kert kialakításával, a növények kiválasztásával kapcsolatosan”

A lezárások miatt úgy is szaporodott a kertek száma, hogy számos óvodás érte el a szüleinél, csináljanak kiskertet, mert hiányzik neki az óvoda udvarán kialakított, a gyerekek által művelt kert. Ugyan az iskolai kerteket a diákok nem művelhették, de élelmes pedagógusok erre is találtak megoldást.

Ahogy arról a jászberényi Szent István Körúti Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény szaktanára, Vígh Tamás kérdésünkre elmondta, a kertkultúra oktatása része az intézmény pedagógiai programjának. Egyebek mellett életvitel- és ökofoglalkozások keretében kertészkednek. A digitális oktatás bevezetése után a foglalkozások szokásos helyszínét, az iskolai kertet ő gondozta, 32 diákja pedig otthon kellett, hogy kialakítson magának egy 1 négyzetméteres kiskertet, vagy cserépben minikertet, amelyről fényképes beszámolót kellett készítenie a növények neveléséről ásástól betakarításig. A gyerekekkel egyébként könnyen nevelhető növényeket szoktak gondozni, de ahogy Vígh Tamás elmondta, az iskolai kertbe epret kell ültetni, mert azt mindenki szereti.

Kertészeti lapok kiadójaként a Magyar Mezőgazdaság Kiadó is támogatja „A legszebb konyhakertek” mozgalmat. Ahogy arról Sári Enikő ügyvezető igazgató az ünnepségen beszélt,

a Kerti Kalendárium kifejezetten a kiskerttulajdonosoknak kínál használható információkat, kerti praktikákat.

Kiemelte azt is, hogy Bálint György emlékére szerkesztőségünk kertjében raklapokból mi magunk is kialakítottunk egy magaságyást, amelyben zöldségeket, paprikát, paradicsomot és fűszernövényeket termesztünk. Így, ha valakinek például az ebédhez kellene egy kis erős paprika, vagy petrezselyem, nem kell messzire mennie.

Az tavalyi nevezések értékelésekor elhangzott az is, hogy a „kertesek” varázsoltak, nem tudott rajtuk ki fogni sem aszály, sem eső, vihar, jég, sem iszapkár.

Sok újítást, praktikus megoldást használnak, sokan választják a biotermesztést, komposztálnak, madárodúkat, rovarhoteleket, sünmenedékeket építenek vagy például tej, víz és csalán keverékével védekeznek a kártevők ellen. Az igazán profik pedig egy törzsre többféle gyümölcsöt is oltanak, kifejezetten őshonos növényeket termesztenek vagy épp olyan távolról érkezett gyümölcsöskert, mint a kóla (Erythroxylum coca) vagy a kivi. A mozgalomnak is köszönhető a mini-, illetve közösségi kertek egyre nagyobb térhódítása a nagyobb városokban – az országos díjra jelöltek között volt debreceni és több budapesti közösségi projekt is.

Magyarország legszebb konyhakertjeit továbbra is keresi „A legszebb konyhakertek” program. Igaz az idei verseny nevezési határideje már lejárt, de 2021-et tekintheti mindenki gyakorlóévnek, hogy jövőre kertje a lehető legjobb formáját mutathassa.

Forrás: magyarmezogazdasag.hu