Sok apróságból tevődik össze a sikeres fagyvédelem, derült ki az első előadó, Peter Hilsendegen, az Oppenheimi Gyümölcstermesztési Kutató- és Szaktanácsadó Központ igazgatója előadásából.
A legfontosabb a jó termőhely, ahol nem gyűlik össze a hideg levegő és később indulnak fejlődésnek a fák, vagyis északi kitettségű, lejtős területre érdemes kajszit ültetni.
Sajnos ez a fekvés sem véd a szállított fagyoktól, de azok jóval ritkábbak, mint a kisugárzási fagyok. Védekezésre korona alatti és fölötti öntözést, különböző fűtési eljárásokat, valamint légkeverő berendezéseket lehet használni. Az öntözésnél arra kell figyelni, hogy előtte és utána rezes permetezéssel előzzük meg a Pseudomonas-fertőzést.
A növény fejlettségi állapotától függően akár egy fokos hőmérséklet-emelkedés is megmentheti a fagykártól, ezért érdemes stresszkezelő anyagokkal, aminosavakkal erősíteni a növényt vagy kalcium-nitrát, kálium-nitrát permetezésével emelni kissé a fagyáspontot. Kedvező hatású a bór nyár végi, őszi adagolása is. Hormonokkal megpróbálhatjuk késleltetni a virágzást, de ez elég kockázatos beavatkozás, sorolta a lehetőségeket az előadó.
Az aktív módszerekkel 3-6 C-fokkal lehet emelni a hőmérsékletet, a kiegészítő kezelésekkel 0,5-2 C-fokkal, de szerencsés esetben annyi is elég lehet.
A tordasi ültetvényben 350 kajszifajtát ültettek Wavit alanyon, karcsú orsó koronaformára alakítva a fákat. A fajták tizede adott termést az idei fagyok ellenére, de nem mindegyik gyümölcsminősége üti meg a mértéket. Szani Zsolt témafelelős a Lady Cot, Bergecot, Tardif de Valence, Faralia, Farclo, Congat és Bergarouge fajtákról mondta, hogy az idén is ritkítani kellett a gyümölcsüket, és az áruminőségük is megfelelő.
Részletes beszámolónk a Kertészet és Szőlészet 31. számában jelenik meg.