0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 28.

Pályázati aktualitások: megnőtt a beruházási kedv

Ötvenmilliárd forintról 260 milliárd forintra emelték és újból megnyitották az állattartó telepek korszerűsítésére kiírt pályázatot. Ötven-ötven milliárd forintos keretösszeg érhető el kisebb kertészeti üzemek technológiai megújítására, illetve élelmiszeripari üzemek kisebb léptékű fejlesztésére is.

A célzott támogatásoknak köszönhetően nőtt a beruházási kedv – jelentette be Nagy István agrárminiszter a Bács-Kiskun megyei Fülöpszálláson, ahol támogató okiratokat adott át július 9-én.

Országosan eddig 604 esetben, közel 280 milliárd forint összegben született támogató döntés az állattartó telepek fejlesztésére kiírt pályázaton.

Ebből Bács-Kiskun megyében 55 pályázatot bíráltak el pozitívan, 26,9 milliárd forint támogatást odaítélve. Nagy István szerint az agrárium közelmúltban mutatott helytállásának köszönhető, hogy a kormány felismerte: a mezőgazdaság stratégiai ágazat, amelynek rendkívül nagy megtartó szerepe van: „Aki a helyi gazdaságot erősíti, az a vidéki megmaradást segíti” – fogalmazott.

Kiemelte, hogy az egész agrár- és élelmiszeriparban megkezdődött nagy volumenű korszerűsítési hullám alapjaiban meghatározza a következő 10 évet. „Két év múlva, amikor ezek a beruházások elkészülnek, egészen más kép, egészen más hangulat, egészen más gazdasági erőtér jelenik meg a vidéki Magyarországon.”

A Vidékfejlesztési Program keretében eddig 2959 beruházási pályázatot támogattak Bács-Kiskunban, összesen 105,9 milliárd forint összeggel.

A közelmúltban megnyílt az állattartó telepek kisebb léptékű fejlesztéseire szánt 30 milliárd forintos pályázat, amire július 22-ig lehet jelentkezni. Július 9-ig 1525 kérelem érkezett a felhívásra, összesen több mint 43 milliárd forintos támogatási igénnyel.

Kertészeti üzemek

Ötvenmilliárd forintos keretösszeggel újabb pályázatot hirdettek meg a kisebb kertészeti üzemek technológiai megújítására, ezt már július 9-én, Szentesen jelentette be az agrárminiszter.

KAP-megállapodás

Nagy István kitért rá, hogy a klímaváltozás miatt egyre szélsőségesebbé váló időjárás mellett az Európai Unió szigorú elvárásai is komoly kihívások elé állítják a magyar termelőket és agrárvállalkozásokat. Versenyképességük megőrzése, ja­vítása, a mezőgazdasági termelés jövedelmezősége és a magyar vidék megerősítése szempontjából komoly agrárdiplomáciai sikernek tartja, hogy a KAP-reform 3 évig húzódó tárgyalásai során olyan megállapodás született, ami a jövőben is garantálja a magyar gazdák támogatását mind európai uniós, mind hazai forrásból.

A visegrádi négyek határozott kiállásának köszönhetően továbbra is biztosított lesz a nehéz helyzetben lévő ágazatok – köztük a zöldség- és gyümölcstermesztés – támogatása. Azok a kertészeti ágazatok lehetnek a következő évek nyertesei, amelyek a legjobban és a leggyorsabban képesek válaszolni a piaci verseny fokozódására, valamint a klímaváltozásból eredő kihívásokra.

Vidékpolitikai és társadalmi szempontok mellett nemzetgazdasági megfontolásból is érdemes támogatni a nagy élőmunka-igényű kertészeti ágazat beruházásait és technológiai fejlesztéseit, emelte ki a tárcavezető. E célokat szolgálja a Kertészeti üzemek korszerűsítése című felhívás, amit tavaly hirdetett meg az agrártárca.

A nagy érdeklődésre tekintettel 30 milliárdról 68 milliárd forintra emelték a pályázat keretösszegét.

A beérkezett 406 támogatási kérelem közül eddig 274-et tartottak támogatásra érdemesnek, csaknem
53,7 milliárd forint értékben. A pályázat keretében igényelhető vissza nem térítendő támogatás legnagyobb összege az egyéni és a kollektív projektek esetében egyaránt 2 milliárd forint volt.

Ötvenmilliárd élelmiszeripari fejlesztésekre

Ötvenmilliárd forintos pályázati keret nyílt meg július 7-én az élelmiszeripari üzemek kisebb léptékű fejlesztésére. A felhívás keretében élelmiszeripari és borászati tevékenységhez kapcsolódó eszközök, gépek, technológiai berendezések beszerzésére és megújuló energiát hasznosító technológiák alkalmazására, valamint szállítójárművek beszerzésére lehet támogatásra pályázni.

– Kulcskérdés a magyar élelmiszergazdaság termelékenységének növelése, és ennek érdekében fontos a digitalizáció és az új technológiák alkalmazásának támogatása

– jelentette ki Erdős Norbert, az Agrárminisztérium élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkára a Bábolna Élelmiszeripari Kft. törökszentmiklósi húsüzemében tett látogatásán.

– A cél az, hogy a magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar minél nagyobb tudásbázisra és csúcstechnológiára építve, a lehető legkisebb mértékű környezetterhelés mellett állítson elő piacképes, az egészséges táplálkozásba illeszthető árukat. A pályázatok megtervezése során az Agrárminisztérium folyamatosan együttműködik az élelmiszeripari érdekképviseletekkel és a szakmai szervezetekkel, felhasználva a korábbi támogatási időszakok tapasztalatait.

A vissza nem térítendő támogatás maximális összege 100 millió forint. A támogatás intenzitása legfeljebb 50 százalékos, de egyes tevékenységek, régiók és a különböző méretű vállalkozások esetében eltérhet ettől. A pályázati felhívás részletei a palyazat.gov.hu oldalon találhatók.

Fejlesztések Törökszentmiklóson

A Bábolna Élelmiszeripari Kft. már eddig is élt a fejlesztési támogatások lehetőségeivel. Mint Göblyös Zsolt operatív igazgató elmondta, jelenleg is két fejlesztés kezdődik a vállalatnál, az alapanyagelőkészítő és -kezelő területek bővítése, valamint az élelmiszeripari beszállítófejlesztési program keretében fagyasztási kapacitásuk hatékonyságának javítása és a szennyvízkezelés korszerűsítése.

A Bábolna Élelmiszeripari Kft. 2010 óta működik a jelenlegi tulajdonosi szerkezetével.

A fő tevékenysége élelmiszerkereskedelem, különös tekintettel a gyorsfagyasztott panírozott hústermékekre. A vállalat által forgalmazott termékek az ország minden pontján megtalálhatók, sőt, az országhatáron kívül is, külföldi és magyar áruházláncokban egyaránt.

A kft. közel 500 millió forint támogatásban részesült az elmúlt években a Vidékfejlesztési Program keretében, aminek köszönhetően 50 százalékos támogatásintenzitással fejleszthette élelmiszerüzemét.

Forrás: Magyar Mezőgazdaság