0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 28.

Kiskerti permetezőgépek karbantartása

A kerti munkát segítő eszközök közül a permetezőgépek eléggé érzékenyek: pontos működést csak helyes és rendszeres karbantartás esetén várhatunk el.

A permetezőgépek többféle kerti munka során vannak a segítségünkre. A növényvédőszeres permetezés mellett lombtrágyát juttathatunk ki ezekkel a szerkezetekkel, de a cserepek, ültető-tálcák vegyszeres fertőtlenítésekor is jó szolgálatot tesznek. Régebben a fóliasátrak, üvegházak nyári árnyékolását permetezőgéppel kijuttatott mésszel oldották meg, ami kirekesztette a napsugarak egy részét.

Kézi-, és háti permetezőgépek

Ezek leginkább a kiskertekben elterjedt eszközök, de nagyüzemben is alkalmazzák olyan részek növényvédelmére, amelyek nagyobb gépekkel megközelíthetetlenek, vagy ahol csak foltkezelések szükségesek. Méretük változó, nagyságuknak és az egyszerre bekeverhető szermennyiségnek az emberi teherbíró-képesség szab határt, így maximum 20 literesek.

Technikai megoldásaik alapján megkülönböztetünk dugattyús-szivattyús, membránszivattyús, légszivattyús készülékeket. Nyomásteljesítményük alapján is csoportosíthatjuk ezeket az eszközöket, ami egyben legfontosabb tulajdonságuk egyike.

A legtöbbek által használt típusok a középnyomású, légüsttel kiegészített dugattyús-szivattyús készülékek. Induláskor a hajtókar 15-20-szori mozgatásával feltöltjük a légtartály. A megfelelő üzemeltetéshez 5-6 atmoszféra nyomás szükséges, ami a kar mozgatásával munka közben is pótolható. Maximális belső nyomást tartva 0,8 liter folyadékot képes percenként kijuttatni a gép. E típusokkal két méteres magasságig permetezhetünk, de csőtoldatot használva ennél jóval magasabb növények kezelése is megoldható. Bár ritkaság, de kettes szóró-szerelvénnyel ellátott fejek is beszerezhetők hozzá, így a lomb közepébe tartva, egyszerre több irányba is juttathatunk a permetből.

Ilyet vásároljunk…

Permetezőgép választásakor érdemes odafigyelni arra, hogy olyan típust vásároljunk, amelynek a karja mindkét oldalra felszerelhető, így jobb és balkezesek kis átalakítással egyaránt kényelmesen használhatják.

Karbantartása jórészt kimerül a munka utáni alapos átmosáson, ám ez nagyon fontos, mivel a kisebb dugulások is jelentősen rontják a munka hatékonyságát. Bár több szűrője is van a szerkezetnek, a bekerülő kisebb szennyeződések általában a fúvókánál okoznak először problémát, ami részleges dugulás esetén a szóráskép egyenetlenségében nyilvánul meg.

Ilyen esetben a fúvóka szétszedésével és tisztításával orvosolható a hiba, ám gyakori dugulásnál az egész tartályt le kell üríteni, mert valószínűleg több szilárd szennyeződés is van benne.
Az egyenetlen szórásképnek, ha nem a dugulás az oka, akkor a szórófej belső alkatrészeinek repedése, törése is hasonló meghibásodást okoz, ezért célszerű a szórófejjel, a fúvókával különösen óvatosan bánni.

Fontos a karbantartás

A csövekben bekövetkező nagyobb dugulásokat az szokta okozni, ha nem összeszerelve tartjuk a csövet a géppel (például, hogy a mosás után a víz kiszáradhasson belőle), ám ekkor a csőben rovarok, pókok telepedhetnek meg, odapetézhetnek, ezzel okozva dugulást. Ezt elkerülendő, célszerű textilzacskóba betekerni a csöveket: így a víz is kipárolog belőlük, de semmi nem tud belemászni.
Munka végeztével ne csak a tartályt mossuk ki, hanem a csöveket is öblítsük át a dugattyús-szivattyú pumpálásával. Ennek elmaradása főleg a régebbi fémgolyós típusoknál okoz gondot, amikor a szermaradványtól a golyó letapad. Ekkor hiába mozgatjuk a kart, az nem sűríti be a működéshez szükséges levegőt. Általában ilyenkor egy-két gyenge kalapácsütés – amit a szivattyú rész aljára mérünk – segít abban, hogy a golyó újra működjön.

Munka végeztével soha ne hagyjunk permetszert, vagy vizet a permetezőgépben, és a mosóvizet is amennyire lehet, hagyjuk kipárologni a szerkezetből. Aki ezeket nem veszi komolyan, számíthat rá, hogy algásodni kezd a gép belső fala, és az innen leváló alga maradványok rendszeressé teszik majd a dugulásokat.

A kisebb, hengeres tartályúakról

Légszivattyús készülékek is folyamatosan kaphatók a kereskedelemben, ezek az előbbinél általában kisebb űrtartalmúak. Hátrányuk, hogy hengeres formájuk miatt háton hordásuk kényelmetlen. Azért kisebb az űrtartalmuk, hogy kézben hordozhatók legyenek. Előnyük pedig, hogy permetezés közben nem kell pumpálni: elegendő a permetezés megkezdése előtt a szükséges levegőnyomást elérni, majd permetezés után, valamint a tartály szerrel való újratöltése előtt a felesleges nyomást egy szeleppel kiengedni. Amíg ezt nem tesszük meg, a tartályban uralkodó nyomás miatt a betöltőnyílás fedele kézi erővel nem szedhető le.

Motoros háti permetezőgépek

A motoros gépek nagyobb teljesítménye mellett a velük végzett munka minősége is jobb, a kézzel hajtott permetezőgépekhez viszonyítva. Egyenletes szóráskép, nagymértékű és egyenletes szerfedés jellemző rájuk. Ezekkel a gépekkel nem csak folyékony halmazállapotú szert juttathatunk ki, hanem por, vagy szemcsés anyag kijuttatására is van mód.

Ködképző szereknél e gépek ködszerűen apró cseppekre bontják a szert, ami percekkel az elhaladást követően lassan száll le a növényre, egyenlegesen beborítva a leveleket.

Szerkeverési próba, és törzsoldat

Van rá példa, hogy többféle vegyszert egyszerre juttatunk ki, ekkor érdemes előtte meggyőződnünk arról, hogy e szerek nem lépnek-e kölcsönhatásba egymással, mert kicsapódva dugulást is előidézhetnek.
Amennyiben csak egy szert akarunk kijuttatni akkor is érdemes törzsoldatot készítenünk. Ha csak a tartály szűrőjébe öntjük a por alakban megvásárolt permetszert, az nem biztos, hogy olyan egyenletesen fog feloldódni, mint ha előtte egy üvegben, egy-két liter vízben feloldanánk, és a szűrőn már ezt a folyadékot engednénk át. A törzsoldat készítésből adódó jobban oldódott szer a növényzetre kerülve is jobb hatású, valamint a dugulást is könnyebb elkerülni vele.

Forrás: magyarmezogazdasag.hu