0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 28.

A kijárási korlátozások levegőtisztító hatása nem ellensúlyozta a bozóttüzek szennyezését

Az Ausztráliában 2019 végén, 2020-ban pusztító bozóttüzek voltak a legnagyobb hatással a klímaváltozásra az amerikai Nemzeti Légkörkutató Központ (NCAR) tanulmánya szerint.

John Fasullo, a NCAR kutatója és munkatársai számtógépes modellezéssel számszerűsítették a koronavírus-járvány idején a közlekedési és ipari tevékenységek csökkenésének klimatikus hatását, valamint az ausztráliai bozóttüzek füstjének hatását.

Azt találták, hogy

a koronavírus-világjárványhoz köthető kijárási korlátozások 2020-ban viszonylag mérsékelt és fokozatos hatással voltak a klímára,

amelynek eredménye az lesz, hogy a globális felmelegedés átlagosan 0,05 Celsius-fokkal nő 2022-re. Ezzel szemben a bozóttüzeknek rövid, de jóval jelentősebb hatása volt, lehűtötte a Földet néhány hónapon belül 0,06 Celsius-fokkal.

„Egyáltalán nem a Covid-19 volt a klímaváltozás fő mozgatója, hanem az Ausztráliában tomboló bozóttüzek” – idézte a Fasullót a The Guardian brit napilap honlapja.

A Geophysical Research Letters című folyóiratban közzétett tanulmány megvilágítja, hogy milyen széles körű hatással vannak a nagy erdő-és bozóttüzek a világ időjárási rendszerére.

A hatalmas tüzek oly sok ként és más füstrészecskéket bocsátanak a légkörbe, amelyek képesek szétzilálni az időjárási rendszert, a trópusi viharokat az Egyenlítőtől északra tolják és hatással vannak a Csendes-óceán trópusi térségének időszakos felmelegedésére, hűtésére, azaz az el Nino és a la Nina jelenségekre.

„Kutatásunk megmutatta, hogy a regionális bozóttüzek hatása a globális klímára jelentős lehet. A tüzeknek nagy az ujjlenyomata mind a légkörben, mind az óceánban. A klíma válasza azonos volt, mint egy nagy vulkáni kitörés esetén” – magyarázta Fasullo.

Forrás: MTI