0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 28.

Kicsi tojás, de annál gazdagabb

Méretben ugyan négy-öt fürjtojás tesz ki egy tyúktojást, de a beltartalmi és élvezeti értéke előbbinek jóval magasabb – vallja a földmérőből lett egerszalóki kistermelő, akinek nem titkolt célja, hogy a ma még kuriózumnak számító terméket a mindennapok részéve tegye.

Egy betegséggel kezdődött, mára családi vállalkozássá nőtte ki magát az egerszalóki „Subás” fürjtojás története. Az állategészségügyben dolgozó férj, Montvai Csaba természetes gyógymódot keresett epepanaszaira, és ekkor bukkant rá azokra a tanulmányokra, amelyek a fürjtojás kedvező élettani hatásairól szóltak.

A hobbiként díszmadarakkal és galambokkal foglalkozó férfi először huszonöt japán gazdasági fürjet hozott a faluszéli kertes házba hét évvel ezelőtt.

A fordulat kissé meglepő: ő megmaradt az eredeti szakmájában – természetesen elvégezve a jószágok körüli teendőket a munkaidő előtt és után –, ám korábban földmérőként dolgozó felesége váltott, s immár hatodik esztendeje főállású őstermelőként, kistermelőként foglalkozik fürjek tenyésztésével. Ráadásként pedig különféle ízesítésű, pácolt, fűszerezett, füstölt és olajban érlelt termékeket készít ezekből az aprócska, ám beltartalmilag annál értékesebb tojásokból.

– A fürjtojás nem gyógyszer, vagyis a betegségeket önmagában nem gyógyítja, de a különféle nyavalyák megelőzésére, vagy esetleg a már kialakult krónikus betegség tüneteinek enyhítésére, netán a további állapotromlás megakadályozására, s egyáltalán, az immunrendszer erősítésére a saját tapasztalataink, illetve a fogyasztók visszajelzése alapján kiválóan alkalmas – mondja Mont­vainé Haskó Kinga, aki korábbi szakmáját hátrahagyva, immár teljes „munkaidőben” ezeknek a madaraknak szenteli az életét.

Szavai szerint a fürjtojás olyan ínyencségnek számít, amely mai tudásunk szerint a legegészségesebb az összes háziszárnyas tojása közül.

Minél természetesebb körülmények közt él a madár, annál táplálóbb a tojása. Fogyasztásával kapcsolatban nincs ellenjavallat, s nem emeli meg a koleszterinszintet sem.

– Az a célunk, hogy Magyarországon a fürjtojás ne egyfajta kuriózumnak számítson, hanem beépüljön a mindennapi étrendbe – fogalmaz.

A sárgája krémes, a fehérje enyhén sós

Egerszalóki családi házuk egyik melléképületében alakították ki azt a teret, amely ideális környezetet biztosít a szaporításra, illetve a ketreces tojástermelésre. Tudni kell, hogy a tojók átlagosan huszonkét óránként tojnak, vagyis a „minden napra egy tojás” esetükben ennél valamivel nagyobb arányt jelent.

Jelenleg a családi gazdaságban 300 tojó biztosítja a termelt mennyiséget, a legutóbbi szaporulatból pedig száz tojó és kétszáz kakas várakozik az úgynevezett „óvodában” további sorsára.

Előbbiek bekerülnek a tenyészetbe és biztosítják a tojástermelést, utóbbiak pedig hathetes korukban érik el a vágásérett állapotot, ekkor feldolgozott hústermékként kerülnek az éttermek étlapjára, vagy pedig a családi vállalkozás közvetlen vásárlóihoz, akik egyre inkább ragaszkodnak a vegyszermentes, tápanyagokban gazdag húsféleségekhez.

– Talán nem túlzás azt mondani, hogy mind a fürj tojása, mind a húsa az úgynevezett szuperélelmiszerek kategóriájába tartozik, s egyikben sincs sem coli baktérium, sem pedig szalmonella – mondja Kinga. Épp ezért a fürjtojás akár két hónapig is eltartható hűtés nélkül, ez idő alatt sem az állaga, sem a minősége nem romlik. Nyersen is ehető, és hogy mennyire finom, azt nyomban be is bizonyították. A Bükkben elterjedt barlanglakásokhoz hasonlatos tufapincében megkóstoltuk a fürjek alól néhány perccel azelőtt kivett, még langyos tojást.

A házigazda egy csinos kis célszerszámmal, egy úgynevezett tojásbontó ollóval lenyisszantotta az aprócska fürjtojás tetejét, majd frissiben odakínálta.

Mivel a tyúktojáshoz képest ötöd akkora mennyiségről beszélünk, nem nehéz egyetlen kortyintással lenyelni ezt az ízekben gazdag falatot, amelyben meglepő módon harmonizál a sárgája krémessége, vajassága, a fehérje enyhe sósságával.

Nyersen kúraszerűen, de akár héjastul is…

– A mi munkánk legjobb visszajelzése azoktól az ügyfelektől érkezik, akik a fürjtojásoknak köszönhetően őrizték meg egészségüket, netán javult a korábbi állapotuk – mondja Kinga. Közéjük tartozik az az étkezési zavarral küzdő fiatal lány, aki előbb az aprócska tojást volt hajlandó megkóstolni, majd a fürj kicsike combját, és később már az egész madarat kész volt megenni. Tudvalévő, hogy az anorexia pszichés, a testtudat zavaraival összefüggő betegség, amely kóros diétára készteti az ebben szenvedőket.

A fürjtojás, maga a fürj mérete, illetve az apró falat „tudata” segített helyrebillenteni az egyensúlyt, és elindíthatta őt a gyógyulás útján – vélik.

Rendszeresen fordulnak hozzájuk színészek, énekesek, hogy visszanyerjék vagy karbantartsák a hangjukat. A termelők hangsúlyozzák, hogy gyógyszerként természetesen nem használható a fürjtojás, de a táplálkozásba beillesztve számos pozitív hatással bírhat magas vitamin- és ásványianyag-tartalma miatt, s a tapasztalatok szerint a vércukorszint, a vérnyomás helyreállításában és a vashiány kezelésében is jó szolgálatot tesz egyfajta táplálékkiegészítőként. Ők egyébként a nyers fürjtojás kúraszerű alkalmazását szokták javasolni, főként az immunrendszer megerősítésére, ugyanis megfőzve inkább már csak gasztronómiai szempontból értékelhető.

Nemcsak a bel­tar­talmat, hanem a héjat is felhasználhatjuk a táplálkozásunkban: a kalciumban gazdag burkot kiszárítjuk, megőröljük, és levesbe vagy bármilyen főzelékbe belekeverhetjük.

Idősebb korban, csontritkulás esetén nagyon hasznos, de vittek már tőlük tojáshéjat növésben levő gyerekeknek is.

Tárkonyos, marinált, pesztós, bükkfán füstölt

A fürjek tartása, tenyésztése nem igényel túl sok vagy bonyolult feladatot, de lényeges az állandó jelenlét és a törődés – jegyzi meg a házigazda. Ezek az apró jószágok tizenhét napos keltetés után látják meg a napvilágot, és ujjbegynyi méretük miatt ők csak „lóbabszem” elnevezéssel illetik a pár napos kiscsibéket. Akár a baromfifélék esetében, az első néhány nap itt is nagy odafigyelést igényel. Fontos, hogy legalább 35 Celsius-fokos hőmérsékleten legyenek tartva a csibék, ezért infralámpával melegítik a helyüket, a túl magas páratartalmat pedig automata ventilátorok enyhítik. Igyekeznek természetes módon táplálni a madarakat: nem tápoznak, helyette a saját maguk által összeállított, ötféle gabonából darált „titkos recept” szerint készült keverékkel etetik őket.

Az ivóvizük pedig a kútból jön, ezért nem tartalmaz vegyszereket.

A takarmányárak utóbbi időben tapasztalt drasztikus növekedése azonban őket is sújtotta.

– Legalább negyven százalékkal lett drágább a szemestakarmány, ekkora emelkedést azonban nem tudunk a tojásárakban érvényesíteni, mert elveszítjük a vevőinket – panaszolja a házigazda. A pandémia is okozott fejtörést, hiszen az egyik felvevőpiacuknak számító éttermi szegmens majd’ egy évig nem működött. Ezért erre az időszakra csökkentették az állományt, amit most kezdenek újra felfejleszteni. A járvány miatti „bezártság” viszont alkalmat adott arra, hogy a termékpaletta bővítésén is gondolkodjanak. Jelenleg a nyers változat mellett céklás-ecetes, vörösborecetes, tárkonyos pácolt, mari­nált, pesztós és bükkfán füstölt, hidegen sajtolt, napraforgó étolajban érlelt főtt fürjtojást értékesítenek, no meg a „névadót”, a piemonti módra készült paradicsomos-fokhagymást. Ez a „szósz” úgy vonja be a fehér tojásokat, mintha valamiféle subaként terülne el rajtuk, ezért nevezték el Subás Fürjtojásnak az egész termékcsaládot.

A készítményeket különböző ételekhez, sültekhez, köretnek, savanyúságnak ajánlják, de tésztákhoz, salátákhoz is kiváló.

Fontosnak tartják, hogy sem tartósítót, sem allergént ne tartalmazzon, így a pácok elkészítése után dunsztolással csíramentesítik az üvegeket, amelyek így felbontás nélkül minimum fél évig eltarthatók. A készítmények közül négy már korábban elnyerte a Bükki Nemzeti Park védjegyét, amely igazolja, hogy azok a nemzeti park területén tartott és nevelt, sőt, innen származó terménnyel táplált madarak tojásaiból készültek.

Forrás: Kistermelők Lapja